A nyelvünkbe bekerülő idegen szavak sorsát sokféle tényező határozza meg. Kiejtésük azonnal magyarosodik; még az idegen nyelveken jól beszélő számítástechnikai szakemberek sem ejtenék ki angolosan szakmájuk szakkifejezéseit magyar nyelvi környezetben, magyar mondatokban.

A szakszavak és más idegen eredetű elemek magyarítása, lefordítása azonban nem jár mindig sikerrel. A számítástechnikai eszközök és eljárások megnevezései közül sok megmaradt eredeti változatban. Ilyenek például a szoftver, hardver, fájl vagy a címben szereplő szkenner, szkennel. A szoftver, hardver bonyolult jelentéstartalma miatt vált angolosan jövevényszóvá. A fájl-nak volt ugyan magyar változata (állomány vagy adatállomány), ám az eredeti – valószínűleg rövidsége miatt – erősebbnek bizonyult, annak ellenére, hogy a szóvégi mássalhangzó-torlódás miatt nehezebb a kiejtése, és nehézkes a toldalékolása mássalhangzóval kezdődő toldalékokkal.

A szakembereknek és a programokat fejlesztő cégeknek nagy a szerepük és a felelősségük abban, hogy milyen formában terjed el, válik közkeletűvé egy-egy kifejezés. Például a legszélesebb körben használt operációs rendszer magyar változata megalkotóinak köszönhetjük, hogy a floppy és a disk angol szavakat ma már szinte kizárólag lemez formában használjuk, de ők szolgáltak nyelvi mintaként akkor is, amikor a fentebb említett fájl-t meghagyták ebben a formájában.

Ha nem is magyarítunk minden kifejezést, akkor is magyar szóként kezeljük, miután széles körben elterjedt, és alkalmazkodott nyelvünk törvényszerűségeihez. Például a viszonylag fiatal szkenner, szkennel, szkennelés szavak esetében is megfigyelhető, hogy magyar képzők segítségével alakítottuk ki az eszközzel kapcsolatos tevékenység igéjét és az abból képzett névszót. Ez a kifejezés tehát már teljesen magyarnak tekinthető, éppen ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért angolosan honosodott meg nyelvünkben, miért nem magyarítottuk.

A valamivel korábban átvett printer hamar nyomtató-ként terjedt el, és az eszközzel kapcsolatos tevékenység igéje is a nyomtat lett. A világhálón elvégzett keresés eredménye azt mutatja, hogy a magyar nyelvű szövegekben csak ritkán fordul elő az angol változat, még ritkábban a printel ige. A printer és a szkenner, valamint a printel és a szkennel párhuzamossága azt mutatja, hogy az -er végű angol szavakból könnyen képződik -l képzővel ige. A nyomtat és a nyomtató azonban hamar kiszorították idegen eredetijüket; azok ma már legfeljebb szakszövegekben fordulnak elő. A szkenner más sorsra jutott. Magyar változata, a lapolvasó nem vált népszerűvé, valószínűleg azért, mert összetett szó, kétszer olyan hosszú, ezért nehézkesebb a használata, azonkívül nem lehet belőle igét képezni.

Az igeképzés feltehetőleg nagymértékben hat a jövevényszavak sorsára; ahogyan ezt a nyomtat esetében tapasztalhattuk. Azon kifejezések használata, amelyekből nem képeztünk igét, gyakrabban ingadozó, ilyen például a komputer (computer – mindkét írott változatban előfordul, ám jövevényszóként a magyaros írásmód a helyes) és a számítógép, amelyek közül korlátozottan használatos a magyar változatból keletkezett ige: számítógépezik. A szkenner valószínűleg azért is maradhatott meg angolos formájában, mert csak így lehetett belőle igét képezni. A szó tehát meggyökeresedett nyelvünkben, nehéz lenne változtatni rajta. Kiejtése magyaros, magyar képzőkkel alakítottuk ki szócsaládját, sőt – helytelenül – még magyar igekötővel is ellátják: beszkennel. Itt azért fölösleges az igekötő használata, mert az általa kifejezett jelentéstartalom már benne van az ige jelentésében. A világhálón megtalálható magyar szövegek 60%-ában a magyaros írásmódot alkalmazzák mind az ige, mind a névszó esetében. Ugyanott a magyar szó, a lapolvasó mindössze 12%-ban fordult elő az angolos változatokhoz képest.

Lehet-e tehát magyarul szkennelni? Lehetne, ha akarnánk! Az eszköz megnevezésére már van magyar kifejezés, s ebből az olvas ige segítségével képezhetnénk igét. A beolvas változat amiatt kifogásolható, hogy ezzel az igekötővel már használatos más jelentésben az ige. Továbbképzéssel azonban kiküszöbölhetnénk a homonímiát: beolvastat. Lehetne tehát beolvasni vagy beolvastatni az iratokat, leveleket, képeket stb. (a lapolvasó-val) ahelyett, hogy beszkennelnénk (a szkenner-rel). Erre a műveletre bizonyos névszókkal kapcsolatban használhatjuk a betáplál és a bevisz igét is: betáplálom vagy beviszem az adatokat (a lapolvasóval). Ezeknek az igéknek a használata talán hozzájárul a lapolvasó elterjedéséhez, ám ezt is gyakrabban kellene kimondani és leírni. Ehhez azonban a szakemberek, a tanárok és minden nyelvi mintául szolgáló nyelvhasználó egyetértésére van szükség.

Kalcsó Gyula

(Édes Anyanyelvünk)