A kisdobronyi Úr Sándor a Mezőgazdasági alapismeretek című könyve révén vált ismertté. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy Sanyi bácsi festegetéssel és faragással is foglalkozik. Fába vési a magyar címereket.

– A faragás számomra hobbi, mindig is az volt – magyarázza. – Szeretek festegetni, rajzolgatni is. Nyugdíjas vagyok, és már nem bírok annyit dolgozni, mint régen. Április 7-én, azaz ma lettem 71 éves. Ráérek. Arra pedig nincs pénzem, a nyugdíjból nem telik, s az asszonytól sem kérek egy ötvenest, hogy beüljek a kocsmába iszogatni. Így ezt választottam.

Mindez még a gyermekkorában kezdődött, emlékezett vissza beszélgetésünkkor Úr Sándor. Iskoláskorában lerajzolta Joszip Sztalint, s bár szerinte a mű sikerült, az igazgatóságról figyelmeztették, hogy a "nagy vezért" tilos ábrázolni. Később jelentkezett ugyan az ungvári szakiskolába, de a felvételi nem sikerült. A legelső faragványa egy Pobeda személygépkocsi emblémája volt. Egyszer lerajzolta, majd gipszből többször megformálta Lenint is. Több festményt készített, némelyik a szobák falát díszíti, a többit elraktározta. Az egyik portré a feleségét ábrázolja, azt Valentin-napon adta át a nejének. A Kisdobrony történelmét feldolgozó alkotása a helyi óvodában van, míg az iskolának a magyar és az ukrán címert faragta ki.

Sanyi bácsi ma sem tagadja pártmúltját. "Az apám volt az első kisdobronyi kolhozelnök, én pedig az utolsó" – mondja mosolyogva. Először az úgynevezett Kossuth-címert faragta és festette ki. Akkoriban még tilos volt a szent koronás változat. Több párttag és a rettegett KGB emberei is megfordultak nála. Érdeklődésüket felkeltette a falon függő alkotás, de érdekesmód soha nem szólták meg érte.

– A falon látható "Isten, áldd meg a magyart!" felirattal a honfoglalást idéző faragvány. A magyar címertörténet, bár lehet, hogy tévedek, szerintem innen datálható – folytatja. – Az előtérben látható a II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc címere, valamint Kossuth Lajosé. A politikai változás után már a koronás címer is elfogadható lett.

Elkészítettem én a Kárpátaljai Református Egyház, valamint Kisdobrony és Szalóka történelmi címerét is. Az előbbi legjobb tudomásom szerint a püspöki hivatalban van.

– Egy alkotás mennyi időt vesz igénybe?

– Ez attól is függ, hogy milyen anyaggal dolgozom. Többet nyárfából készítettem, s van, amelyiket platánfából. Nemrég gesztenyét kaptam. Az ukrán címer egyszerű: két nap alatt megcsináltam. A magyar megalkotása a korona miatt már tovább tartott, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségé – amelyet a járási szervezet rendelt – pedig egy hétig. Ha sok a betű, komplikáltabb a dolog. A puha fafajták faragása könnyebb. Amikor leteszem a vésőt, lealapozom az alkotást, majd jöhet a festés. Ez sem olyan egyszerű, mint első pillanatban látszik.

Ez hát Sanyi bácsi története. S hogy az emberi élet és gondolatvilág mennyire bonyolult, mi sem jelzi jobban: a szekrényén békésen megfér egymás mellett a Nagy-Magyarországot ábrázoló matrica és a Magyar Szocialista Párt szegfűje.

Idén a Kárpáti Igaz Szó címerének kifaragását tervezi.

T. V.