Japánban kötelező a karcsú testalkat.

Egy Japánban hozott új törvény kötelezővé teszi a cégek és az önkormányzatok számára, hogy évente megméressék a hozzájuk tartozó negyven és hetvennégy év közötti dolgozók, illetve lakosok derékbőségét. A férfiak derékbősége nem haladhatja meg a 85, a nőké a 90 centimétert. Azon állampolgárokat pedig, akik tartósan nem képesek karcsúsodni, helyes táplálkozást oktató tanfolyamra küldik.

Mobiltelefon vagy baktériumtelep?

Kórházi dolgozók mobiltelefonjainak 95 százalékán találtak baktériumokat.

Ráadásul minden nyolcadikon különösen virulens, antibiotikumoknak ellenálló törzset – közölték a napokban török kutatók a BioMed Central elnevezésű tudományos portálon.

Kétszáz, műtőben és intenzív osztályon dolgozó orvos és nővér mobiltelefonját vizsgálták, s megállapították, hogy a mobilok 95 százaléka egy, 35 százaléka két, 11 százaléka három vagy több baktériummal szennyeződött. A legijesztőbbnek azt találták, hogy minden nyolcadik maroktelefonon az úgynevezett meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumtörzs is jelen volt, amely ellenáll a széles spektrumú antibiotikumoknak is, és világszerte egyre több kórházi halálért felelős. A felmérésben részt vevő szakdolgozóknak csak tíz százaléka tisztította rendszeresen mobilját még azok közül is, akik szigorúan betartották a kézmosásra vonatkozó higiéniai előírásokat.

Drámai a magyarok egészségi állapota

A 20–69 év közötti korosztály egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában.

Ez egy három éven át zajló kutatási program eredményéből derült ki Budapesten a napokban. A Jedlik Ányos kutatási projekt a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és a megelőzés lehetőségeit térképezte fel.

Egyik legfőbb megállapítása, hogy a felnőttek harmadánál jelentkező metabolikus tünetegyüttesről a betegek közül sokan nem is tudnak, másrészt egynegyedük semmiféle kezelésben nem részesül. Akit kezelnek, az is csak alig várhat javulást, mivel a terápia ellenére a páciensek felénél egyetlen laboratóriumi mutató sem javult.

A diabétesz kezelésének egyik alapelemét jelentő testsúlycsökkenés szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. A vércukorszint hosszú távú beállítása csak a betegek negyedénél megfelelő. Ami pedig a szélütésen, szívinfarktuson átesett betegeket illeti, 15 százalékuk az orvosi figyelmeztetés ellenére is dohányzik.