A test mérete és felépítése jelentős szerepet játszik az egyes futballisták sikerességében.

Kutatók elemezték az élvonalbeli focisták testfelépítését és önképét, és ezt összehasonlították egy csoport egyetemistáéval. A vizsgálat kezdetén a hipotézis az volt, hogy a sportolók – így a focisták is – elégedettebbek a testükkel, mint azok a hasonló korú és súlyú emberek, akik nem sportolnak profi szinten. A kutatók megállapították, hogy az egyetemi hallgatók jóval pontosabban értékelték saját megjelenésüket. A kontrollegyének nagyobb izomtömegre és változatlan vagy kevesebb zsírra vágytak, a focisták viszont növelni akarták volna izom- és zsírtömegüket is. "A sportolók ideális testképe tehát nem egyezik a divatos testideállal" – állapították meg a szakemberek.

A nyál sokat elárul az emberekről

Az emberi nyálban található baktériumok általában világszerte azonosak és elemzésük során megtudható, hogyan befolyásolják a kulturális tényezők és az étrend az emberek egészségét.

Ezt német kutatók állapították meg. Mivel az emberi testben tízszer több baktérium van, mint emberi sejt, a tudósok többet próbálnak megtudni a baktériumokról. A száj a baktériumok "főbejárata" az emberi testbe, sokszínű mikrobaközösséget tartalmaz. A tudósok szerint fontos lenne annak megértése, milyen összefüggésben vannak az étrenddel, környezettel, illetve az egészséggel vagy betegséggel. A Föld különböző részein vett nyálmintákból kiderült, nem különböztek egymástól lényegesen, ami azt jelzi, hogy a szomszédban lakó ember nyálában lévő baktériumok éppen annyira térhetnek el, mint azé, aki a világ másik csücskében él.

Laboratóriumban növeszthetnek fogat

Amerikai tudósok azonosították azt a gént, amely a fogzománc képződéséért felelős.

Véget érhet a fogtömések korszaka, ha laboratóriumban pótolhatják a sérült fogzománcot, mely természetes úton nem termelődik újra – közölték oregoni kutatók. Egérkísérleteikben kimutatták, hogy a Ctip2 jelű gén kapcsolatba hozható a fogzománc keletkezésével. Korábbi kutatások szerint a gén szerepet játszik az immunválaszban és a bőr, valamint az idegek kifejlődésében. Ha működését sikerülne a gyakorlatban is szabályozni, mesterséges fogakat hozhatnának létre. A fogak belső, puhább anyagát korábbi állatkísérletekben más kutatók már előállították. A felfedezés emberi alkalmazásáig azonban még számos további tanulmányra van szükség.