Nem lehetséges "egyik napról a másikra" megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás feltételeit – mondta a vasárnapi informális EU-csúcs előtt Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke. Angela Merkel pedig Közép-Európa külön megsegítését utasította el.

A rendkívüli csúcsot a cseh elnökség azért hívta össze Brüsszelbe, mert aggasztónak vélte a protekcionista megnyilvánulásokat, különös tekintettel a francia autóipar megsegítésére kitalált terveket. Ám Párizs szombaton este értesítette az Európai Bizottságot, hogy biztosítékokat ad a protekcionizmus elkerülésére.

Így a találkozón csak azt tudták rögzíteni: nincs veszély az unióban, a tagállamok a szabályok szerint járnak el. A megosztottságról, a nemzeti elzárkózási törekvésekről a sajtó gyártja a történeteket.

Mirek Topolánek cseh kormányfő és Barroso bizottsági elnök a sajtóértekezleten semmi egyebet nem tett – tudósít a Népszabadság –, mint hogy megismételte a pénzügyi válság szeptemberi kirobbanása óta elhangzott uniós állásfoglalásokat, s emlékeztetőül még idézte is a különböző ajánlásokat az állami támogatásokra, a gazdaságok ösztönzésére, a költségvetési fegyelem helyreállítására, vagy a múlt heti javaslatokat a rossz banki eszközök elkülönítésére és a banki felügyeletek átszervezésére.

Egyetlen újdonság azért akadt: hivatalosan is bejelentették, hogy Barack Obama elnök április ötödikén elutazik Prágába, az EU–USA csúcsra. Minthogy azonban erről is lehetett hallani már találgatásokat, drámai erővel nem hatott a hír.

A Topolánek–Barroso páros megjegyzéseit azonban viharos délelőtt előzte meg: az európai hírtelevíziók beszámoltak arról, hogy Gyurcsány Ferenc 180 milliárd eurós kelet-európai alap létrehozását sürgeti a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények és az Európai Központi Bank bevonásával az árfolyamok védelmére és a kereskedelmi bankok finanszírozására. Sajtóértekezletén azt mondta, nem kéne újabb vasfüggönyt leereszteni az új és a régi tagok között.

Aztán kilenc kelet-európai tagország külön is egyeztetett, de estére világossá vált, nincs egység ebben a táborban. A csehek eleve elzárkóznak, a szlovákok már euróövezeti tagok, s egyébként is, az érintett államok problémái eltérőek, így a megoldás sem lehet azonos. A záróközlemény a magyar alapötletről nem is ejt szót, de azért kimondja: a nyugat-európai nagy bankok felelősséggel tartoznak a kelet-európai fiókjaikért, vagyis ha odahaza támogatást kapnak, az az egész bankcsoportnak szól.

Ez azért fontos fejlemény, de messze nem a mentőcsomagról szól. Persze az EU szükség esetén támogatja kelet- és közép-európai tagországait, de eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző – tette hozzá Mirek Topolánek és José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök.

Barroso a sajtóértekezletén azt is hangoztatta, hogy az EU sokat tett az új tagokért. Példaként említette a Magyarországnak nyújtott nagy összegű hitelt a fizetési gondok elhárítására, miként a kifizetések előre hozatalát a regionális alapokból. Hozzátette: külön kelet-európai programra nincs szükség, ezt maguk az érintettek sem akarják. Topolánek pedig azt hangsúlyozta, hogy az EU-ban nincsenek blokkok, kisebb uniók, így nem is kell külön terveken merengeni. Lényegében elutasították azt a másik magyar felvetést is, hogy az eurócsatlakozás menetrendjét gyorsítani kellene és lehetne.