A spenótot húsz-huszonöt centiméteres sortávolságra vessük.

Talaját előtte kapáljuk be, s egyúttal dolgozzunk bele négyzetméterenként három dekagramm pétisót, egy dkg szuperfoszfátot és 0,8 dkg kálisót is. Ha az időjárás engedi, petrezselymet is vethetünk. Szabadföldi termesztésre, a fűthető palántanevelőben már most elkezdhetjük a középkorai paradicsomfajták vetését, amelyeket később tápkockákba helyezzük át. Elkezdhető a zellerpalánták nevelése. Apró magjából négyzetméterenként fél–egy gramm is elegendő. A jól elmunkált talajra szórt magvakat vékonyan takarjuk földdel.

Vitamindús táp kell a galamboknak

Galambjainkat tenyésztésre többek között a takarmány megváltoztatásával készíthetjük fel.

Fokozatosan térjünk át a fehérjében gazdagabb takarmányozásra. A kukorica arányát csökkentsük, a borsóét növeljük. A takarmánykeverék a következőkből álljon: 30% kukorica, 20% búza, 20% borsó, 20% cirok, 5% köles, 5% napraforgó. Természetesen mindezt vitaminkészítményekkel és ásványi sókkal egészítsük ki.

Ritkítsuk a málna- és ribizkebokrokat

Ne feledkezzünk meg a gyümölcstermő bokrok télvégi ápolásáról.

A málnából okvetlenül vágjuk ki a fertőzött vesszőket, illetve a betegségek miatt megvastagodott, gubacsos részeket. A ribizke- és köszmétebokrokról a kaliforniai pajzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött darabokat kell eltávolítanunk és minél előbb elégetnünk.