Senki sem meri megjósolni, milyen hatással lesz az izraeli parlamenti választás a közel-keleti békefolyamatra.

A ma sorra kerülő idő előtti voksolás fő esélyese a Likud és annak vezére, Benjamin Netanjahu. Mellette Ehud Barak védelmi miniszter, a Munkapárt színeiben, valamint Cipi Livni külügyminiszter, a Kadima vezetője rúghat még labdába. Az előrehozott választásokat azért írták ki, mert a nyáron korrupció miatt kénytelen volt lemondani Ehud Olmert miniszterelnök, a kormányalakításra felkért Cipi Livni pedig képtelen volt új koalíciót összehozni.

A huszonkét napos gázai háború és a mai napig tartó biztonsági vákuum az övezet körül elemzők szerint Netanjahu malmára hajtotta a vizet. A kemény kéz politikáját hirdető "Bibi" sokak szemében alkalmasabb az izraeli biztonság megteremtésére, mint vetélytársai, s ezen a sikeresnek mondható huszonkét napos gázai offenzíva sem változtatott. Az más kérdés, hogy miként lehet majd működő koalíciót összekalapálni a kneszetben, s mennyi befolyással bírnak majd a szélsőjobbos pártok az új kormányra. Elemzők egy csoportja megkockáztatja, Benjamin Netanjahuval a békefolyamat még az eddigieknél is döcögősebb útra tévedhet.

Közvetlenül az izraeli parlamenti választások előtt napvilágot látott közvélemény-kutatások szerint őrzi előnyét a jobboldali ellenzék. A Likud 25–27 mandátumra számíthat a százhúsz tagú kneszetben a jelenlegi 12-vel szemben. A legnagyobb kormánypárt, a Kadima, várhatóan visszaesik 22–23 mandátumra az eddigi 29-ről. Ugyancsak erősödésre számíthat a szélsőjobboldali, világi Iszrael Beitenu, Avigdor Liberman pártja, amely a jelenlegi 11-ről 18–19-re növelheti képviselői számát a törvényhozásban. Akár megelőzheti az Ehud Barak vezette Munkapártot, amelynek az előrejelzésekben 14–17 mandátumot jósolnak a mostani 19 helyett. Ez lenne a Munkapárt történetének leggyengébb eredménye. Netanjahu jelezte, hogy nemzeti egységkormányt kíván alakítani, amelybe bekerülne a Kadima és a Munkapárt is. Így el tudná kerülni, hogy ki legyen szolgáltatva a szélsőjobboldali erőknek.

Közben európai uniós békefenntartókat kért a palesztin területek ellenőrzésére Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Emlékeztetett, négyszáz civil halt meg a huszonkét napos gázai övezeti háborúban, amely a leendő palesztin állam jövőjét kérdőjelezte meg. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egyfajta válaszként emlékeztetett, Európa nem hallgatott, amikor a Gázai övezetben bekövetkezett a tragédia. "Azonnali tűzszünetet sürgettünk, elítéltük az aránytalan mértékű támadást és persze a Hamász provokációit is" – mondta. Pöttering kijelentette, hogy a közel-keleti béke nem valósulhat meg csupán katonai eszközök alkalmazásával, és hangsúlyozta: a béke alapja a palesztinok közötti megbékélés, a nemzeti konszenzus új kormánya lehet.

KISZó-összeállítás