Több pszichiáter számolt már be arról, hogy húszas éveiben járó betege, aki amúgy mind fizikailag, mind lelkileg teljesen egészséges, arra panaszkodik, hogy a nemi együttlét után depressziós, szomorú.

Kézenfekvő lenne az a válasz, hogy biztosan valamilyen rejtett konfliktusa, vagy nem tisztázott érzései vannak partnere iránt. Ám ha mindezek kizárhatók, mi okozhatja mégis azt, hogy a szex után letört és depressziós lesz, ahelyett, hogy jól érezné magát? A legtöbb orvos ilyenkor elsősorban pszichés okokra gondol. Voltak azonban, akik inkább az agyban keresték a választ. Egy holland orvos már 2005-ben PET-tomográfiával vizsgált orgazmus közben önkénteseket, és többek közt megállapította, hogy az agy amygdala nevű területének, mely felelős a félelmetes élmények feldolgozásáért, nagymértékben csökkent az aktivitása. Az örömszerzés mellett a szex ugyanis csökkenti a félelmet és a szorongást. Felmerült a kérdés, vajon nem az amygdala különlegesen erős ellenhatásáról, azaz a tünetek felerősödéséről van-e szó, nem ezért tapasztalható-e a rossz érzés az orgazmus után? Megállapították, hogy a szexuális élet zavarai mögött nem minden esetben állnak pszichés zavarok, a legfontosabb nemi szervünk ugyanis az agy.

Hallucinációk, látomások a kávétól?

Egy brit vizsgálat szerint azok az emberek, akik sokat kávéznak, szellemeket láthatnak vagy különös hangokat hallhatnak.

A durhami egyetem kutatócsoportja 200 diákot kérdezett meg koffeinfogyasztásáról, és megállapította, hogy akik naponta hét csésze nescafénál többet fogyasztottak, háromszor gyakrabban hallucináltak, mint azok, akik csak egyet. Más tudósok szerint a vizsgálat nem bizonyította az oksági összefüggést, és hozzáteszik, hogy a hallucinációk nem egyértelműen a pszichés betegség jelei, az emberek mintegy 3 százaléka rendszeresen "hall hangokat".

Kockázatos a kisdedkor?

Meglepő eredményekre jutottak kanadai tudósok: állítólag közvetlen összefüggés van a felnőttkori elhízásra való hajlam és a kisdedkori táplálás között.

Az ilyen területen kutató szakemberek azt feltételezik, hogy a születés előtti és korai gyermekkori élmények befolyásolják azt, hogy később mekkora kockázattal kell számítani, például érelmeszesedésre, elhízásra vagy cukorbetegségre. Kiderült, hogy a gyermekkorban fogyasztott táplálék összetétele az egész élet során hatást gyakorol az anyagcsere és az elhízás génjeire. A magas fehérjetartalmú eledelt fogyasztók jóval nagyobb testsúlyra és zsírtömegre tesznek szert, mint a rostdús táplálékkal élők.