Megválasztották az orosz ortodox egyház új vezetőjét. Hárman indultak a tavaly elhunyt II. Alekszij pátriárka posztjáért. Kliment, Kirill és Filaret metropoliták közül Kirill lett a befutó. Állítólag mindhárman a KGB-nek jelentettek.

Végül Kirillt, szmolenszki és kalinyingrádi metropolitát választották az orosz ortodox egyház új vezetőjének. Több mint 700 pap, szerzetes és világi küldött gyűlt össze, hogy szavazzon arról, ki legyen a 165 millió hívőt számláló orosz egyház feje. 508-an választották a riválisainál liberálisabb felfogású Kirillt, aki II. Alekszij halála óta ügyvezetőként vezette az ortodoxokat.

A Szovjetunió összeomlása óta nem volt ilyen választás. Kirill lett a 16. pátriárka. A tavaly elhunyt II. Alekszijt 1990-ban a Szovjetunió összeomlásának előestéjén választották egyházfővé, vezetése alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül az egyház, jelentősen nőtt a hívek száma, több ezer templomot építettek vagy újítottak fel. Alekszij hírnevét azonban megtépázták az ügynökmúltjával kapcsolatos vádak. Állítólag még kitüntetést is kapott a Drozdov fedőnéven számon tartott ortodox vezető. 1992-ben egy emigráns ortodox pap vezetésével lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az egyházat a kommunista időszakban teljesen átszőtte a titkosszolgálat. Nem volt ez alól kivétel az Alekszij posztjára pályázó egyik metropolita sem. A 62 éves Kirill állítólag Mihajlov, Filaret pedig Osztrovszkij néven jelentett a KGB-nek, és – noha az ezt alátámasztó bizonyítékok nem egyértelműek – Kliment is jelentett, Topaz fedőnéven.

Korábban Filaret és Kirill is az egyház külkapcsolati osztályán dolgozott. Ennek az osztálynak a dolgozóitól – egy Suspanov névre hallgató egykori KGB-ügynök szerint – azt várták el, hogy jelentsenek külföldi és belföldi kapcsolataikról. Felix Korlej, a szabadságjogok érvényesülését figyelő Forum 18 nevű szervezet vezetője szerint a szovjet időkben csak akkor kaphatott valaki magas egyházi rangot, ha beállt KGB-ügynöknek – írja a brit Times.

KISZó-összeállítás