Megindult az orosz kék áramlat, Gázvita után: csak vesztesek vannak, A gázvezeték törvénytelen megcsapolására nincs bizonyíték, Az EU szerint Ukrajna nem lopott gázt – többek között ezekkel a címekkel jelentek meg írások a honi és a világsajtóban az orosz–ukrán gázkonfliktust vélhetően lezáró szerződés aláírása után.

Tény: tegnapelőtt óta Európa ismét kapja az orosz földgázt Ukrajnán keresztül, s Kijev is részesül a kék fűtőanyagból. Csakhogy a Naftogaz ebben a negyedévben a tavalyi vételár dupláját kénytelen fizetni a Gazpromnak. Mint ismeretes, 2008-ban 179,5 dollár volt ezer köbméter ára, most pedig ugyancsak kacifántos számolgatások után 360 USD. A tranzit tarifája viszont nem változott, maradt 1,7 dollár. Így aztán érthető, hogy a Gazprom illetékesei a konfliktust lezáró szerződés aláírásakor sikerről beszéltek. Maga Vlagyimir Putyin is gratulált Alekszej Millernek az eredményes szerződéskötés után.

A dokumentumot ugyan a Gazprom és a Naftogaz vezetői írták alá, ám az igazi alku az orosz és az ukrán miniszterelnök között zajlott. Így aztán érthető, hogy míg Putyin a győztes szerepében feszíthet, Julija Timosenkót az ukrán sajtó és politikai körök egy része egyértelmű vesztesnek titulálja.

Nem sokan fogadják el a kormányfő magyarázkodását sem. Timosenko érvelése szerint a tény, hogy Oroszország a 450 dolláros világpiaci árból 20 százalékot engedett, maga olyan eredmény, hogy azért érdemes volt feláldozni a tranzit tarifájának emelésével járó plusz bevételt. A miniszterelnök továbbá azt is az eredmények közé sorolja, hogy Ukrajna az úgynevezett technológiai gáz ezer köbméteréért (ez a rendszer működéséhez szükséges) mindössze 153,9 dollárt térít, kevesebbet mint tavaly.

A kormányfő ellenlábasai egészen másképp értelmezik a történteket. Szerintük létezik ugyan egy 450 dolláros elméleti világpiaci ár, ám ennyit egyetlen ország sem fizet Moszkvának, tehát az a bizonyos 20 százalékos engedmény igazából csak ködösítésnek jó. Viszont ha Kijev legalább elérte volna, hogy a tranzit tarifáját az európaihoz igazítsák, még egy nagyvonalú, szintén 20 százalékos engedmény esetén is dollármilliókkal nőtt volna az ország bevétele.

Azt még a szakemberek sem tudják pontosan megmondani, hogy mekkora kár érte Oroszországot, Ukrajnát és a megfelelő tartalékokkal nem rendelkező célországokat a kéthetes kimaradás miatt. Viszont már most nyilvánvaló, hogy Moszkva és Kijev presztízse nagyot esett. Az Európai Unió több tekintélyes vezetője Oroszországot megbízhatatlan gazdasági partnernek nevezte, s Ukrajna sem kerülhette el a bírálatokat, bár tény, hogy Brüsszel bizonyos értelemben megértést tanúsít, amit – mint arról a Podrobnosztyi is beszámol – az is jelez, hogy az uniós megfigyelők szerint az orosz vád, miszerint Kijev rendszeresen megcsapolta a gázvezetékeket, nem bizonyítható.

KISZó-összeállítás