Egy 14 vizsgálaton alapuló metaanalízis bizonyította, hogy az echinacea 58 százalékkal csökkentette a nátha esélyét.

A Connecticut-i Egyetem kutatói szerint a tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyógynövény 1,4 nappal csökkenti a nátha átlagos időtartamát. Amikor a vörös kúpvirágként is ismert növényt megelőzésként adták a betegeknek, 56 százalékkal csökkentette a nátha előfordulását. Több mint 200 vírus okozhat náthát. Az echinaceának a rhinovírusok ellen ugyan szerény a hatása, de más vírusfajták ellen igen hatékonynak bizonyult.

Szívhalál vagy agyhalál?

Az amerikai Bioetikai Elnöki Tanács új jelentésében módosítja a halál fogalmát.

A definíció az agyhalált a világgal való kapcsolat megszűnésével teszi egyenlővé, ezzel változtat azon az elképzelésen, ami szerint az agy a test fiziológiai folyamatait irányító központ lenne – írja a Wired magazin. Az élet és a halál közti határvonal csak a huszadik század közepétől vált nem teljesen egyértelművé: egészen addig, ha valakinek megállt a szíve, már halottnak tekintették. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően nem volt meglepő a huszadik század második felétől, ha valakinek a szívét és a tüdejét gépekkel tartották működésben, agyi funkciói azonban nem voltak meg mindehhez.

Az orvosok és bioetikusok új fogalmi változtatást javasoltak: akkor halott valaki, ha minden szinten megálltak az agyi funkciók és nem is lehet visszaállítani azokat. A test ebben az állapotában még ma is a transzplantációk fő forrásának számít, az új jelentés pedig az egyre hangosabb véleményeket próbálja visszaszorítani, amelyek szerint a transzplantációkhoz szükséges szervek technikailag élő emberekből származnak. Az elmúlt évek kutatásai szerint ugyanis az agyhalál állapotában lévő emberek számos életjelet mutatnak: stabil testhőmérsékletük, anyagcseréjük van, képesek a regenerációra is. Mindezek ellehetetlenítik az agyhalállal kapcsolatos elképzelést, miszerint az agy a test folyamatait integráló és fenntartó központ lenne.

A csokoládéra emlékszik a sejt

Az emberi sejtek két hétig emlékeznek a nagy adag cukorbevitelre, a tartós helytelen táplálkozás pedig képes végleges, akár öröklődő változást előidézni – állítják ausztrál tudósok.

Egy kutatócsoport a diétának a szívszövetekre gyakorolt hatását vizsgálva embereknél és egereknél azt találta, hogy az egyszeri nagy cukorbevitel hatása két hétig kimutatható a sejtekben. "A reggel elfogyasztott csokoládénak nagyon heves hatásai lehetnek, melyek akár két hétig is fennmaradnak" – jelentette ki a kutatásvezető, Asszam el-Oszta.