A "Ki tud többet a NATO-ról" vetélkedőnk harmadik helyezését – talán nem meglepő módon – a tagország Szlovákia egyik Kárpátal- ján élő polgára nyerte. Bodnárné Koncz Diana igencsak alapos NATO-ismeretekről tett tanúbizonyságot, ám a tiszabökényi kétgyermekes anyuka emellett sok egyébbel is foglalkozik.

– Milyen érzés, ha "akasztják a hóhért", hiszen szakmabeli, a Tiszaháti Hírmondó nevű közösségi lap szerkesztőjeként az ön számára sem ismeretlen a sajtó világa.

– Ami azt illeti, érdekes, hiszen hasonló szituációkban inkább én szoktam kérdezni, de talán pont a helyi és nemzetközi események követésének köszönhettem, hogy sikerült "felkapaszkodni" játékuk képletes dobogójára. Nagyon jóknak – és bizony elég nehezeknek is – találtam a feladatokat, melyekre helyes választ csak a napi történések követése esetén lehetett adni. Bevallom őszintén, a bukaresti NATO-csúcsról feltett kérdés megválaszolásához még puskáztam is, utána kellett néznem a dolgoknak.

– NATO-tagország állampolgáraként milyenek a szlovákiai tapasztalatai?

– A hétköznapi emberek életét Szlovákiában a NATO-tagság szinte egyáltalán nem befolyásolja. Az egyetlen érdemleges változást talán a hivatásos katonaság bevezetése jelentette.

– Az élet egyéb aspektusaiban hogyan tudná összehasonlítani a gazdaságilag igencsak megizmosodott "szlovák mackó" és Ukrajna polgárainak életét?

– Férjemmel gyakorta hazalátogatunk, de azt kell mondanom, hogy Szlovákiában érezhető ugyan fellendülés és fejlődés az állami szférában, de Kárpátalján sokkal igyekvőbb emberek laknak. Odaát jobbak az utak, nincsenek költségvetési problémák, ám, ha azt vesszük, Kárpátalján sokkal sanyarúbb körülmények között is többet tudnak felmutatni az egyszerű emberek. Elég összehasonlítani a portákat. Odahaza lehet, hogy három parabolaantenna is "virít" egyes házakon, de a porták rendezettsége mégis Kárpátalja javára billenti a mérleg nyelvét.

– Ez is szerepet játszott abban, hogy férjével Kárpátalját választották?

– Igen, noha néha egész viccesnek találom, hogy magyar nemzetiségű szlovák állampolgár vagyok, aki lakhelyéül az EU-ban igencsak visszásan megítélt Ukrajnát választotta. No, de ez közép-európai magyar sors, hiszen tiszabökényi illetőségű férjem nagyszülei se nagyon utazgattak, aztán életük során mégis négy különböző ország állampolgáraiként kellett boldogulniuk.

Matúz István