Legalább hatvan légicsapást mért Izrael a Hamász célpontjaira a Gázai övezetben tegnapra virradóan. Nincs jele a harcok enyhülésének, sőt Gáza városának bekerítése után az izraeli erők minden jel szerint el akarják foglalni a terület legnagyobb városát.

A városból tízezrek menekültek el. Sokan a környéken lévő ENSZ-intézményekben, főleg iskolákban találtak menedéket, mások az amúgy is zsúfolt táborokban kerestek helyet maguknak és családjuknak. A napi "tűzszünet" – amelyet Izrael azért talált ki, hogy néhány nyugodt órán át segélyeket szállítsanak a csaknem mindent nélkülöző lakosságnak – nem működik. A tudósítók folyamatos robbanásokat, lövöldözést hallottak a Gázai övezet határán még a fegyvernyugvás idején is.

A segélyszállítmányokat elkísérte Jacob Kellenberger, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke is, hogy a helyszínen bizonyosodjék meg az övezetben uralkodó állapotokról. A Vöröskereszt korábban azzal vádolta Izraelt, hogy egyáltalán nem gondoskodik a harcok ártatlan áldozatairól, és nem vesz tudomást arról sem, hogy a régiót humanitárius katasztrófa sújtja. Kellenbergertől várják, hogy legalább a valóságot megközelítő képet adjon a civilek helyzetéről, igényeikről, és első kézből kapjon információkat a halottak számáról. Izrael nem enged be újságírókat a Gázai övezetbe, a palesztinok pedig azt mondják, hogy eddig 920 ember halt meg, közöttük 292 gyermek és 75 nő.

Közben megkezdődött Gázavárosnak, a palesztin területsáv székhelyének az ostroma. Az izraeli erők délről és keletről kezdték meg a lassú és megfontolt behatolást a város külső peremeibe, miközben nyugatról, a tenger felől izraeli hadihajók is tüzet nyitottak a Hamász célpontjaira. A felderítés – nem úgy, mint a libanoni háború idején – ezúttal tökéletesen működik: az izraeli erők pontosan tudják, hogy mit támadjanak. Egy izraeli tiszt életveszélyesen megsebesült, amikor behatolt egy házba, amelyet csapdának szántak: a Hamász emberei aláaknázták az épületet. A Hamász közölte, hogy két izraeli tankot megsemmisített, ezt azonban egy katonai szóvivő cáfolta.

Súlyosabb fejlemény, hogy Izrael szerint jordániai területről ismeretlenek nyitottak tüzet a Ciszjordániában lévő katonáikra. Az izraeliek visszalőttek, a jordániai vezérkar azonban cáfolta és teljesen alaptalannak minősítette az erről szóló híreket. Ha a háború folytatódik, akkor Izraelnek háromfrontos harcot kellene vívnia: Libanonból, a Gázai övezet felől és Ciszjordániából érheti támadás. Jordánia és Egyiptom már békeszerződést kötött Izraellel. A Közel-Keletre utazott Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is. Mint mondta, "nagyon egyszerű" üzenetet visz magával: a harcoknak azonnal véget kell vetni.

Közben Budapesten az izraeli nagykövetség előtt tartott béketüntetést Békét és biztonságot Izrael minden lakosának! jelszóval a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A hét végén a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesületének szervezésében vonultak fel több százan az izraeli hadsereg gázai hadművelete ellen.

Az izraeli kormány több mérvadó tagja között késhegyig menő viták folynak az offenzíváról. Ehud Olmert miniszterelnök, Cipi Livni külügyminiszter és Ehud Barak védelmi miniszter egymással köszönő viszonyban sem álló elképzeléseket hangoztat. Míg a két tárcavezető szeretne mielőbb véget vetni a hadműveleteknek, a szeptemberben korrupciós vádak miatt a vezető kormánypárt, a Kadima elnöki tisztéről lemondott kormányfő folytatná az offenzívát – szakértői vélemények szerint azért, hogy elhalasszák a február 10-re kiírt parlamenti választásokat.

Meg kell állítani a vérontást

Azonnal véget kell vetni a Gázai övezetben dúló embertelen és értelmetlen vérontásnak! Az Ukrán Legfelső Tanács által megbízott emberi jogi biztosként aggodalommal tekintek az Izrael és a palesztin Hamász közötti fegyveres konfliktusra, hisz abban a térségben több száz ukrán nemzetiségű ártatlan, senkinek sem ártó felnőtt és gyerek él. Az ő életük is állandó veszélyben van.

A háború egyetlen vesztese a békés lakosság. Közülük már több mint félezret gyilkoltak meg a bombák, rakéták és kétezernél több a sérült, megnyomorított ártatlan. A harcoló felek pedig semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, durván megsértik a nemzetközi egyezményeket.

Ukrajna emberi jogi biztosaként határozottan tiltakozom a vérontás ellen és követelem a konfliktus békés, tárgyalásos rendezését, a humanitárius katasztrófa megállítását.

Nyina Karpacsova,

Ukrajna emberi jogi biztosa