Az időszámításunk előtti 1000-ben vagy valamivel előbb megjelent maják az ezer évvel korábbi olmék civilizáció rendkívül fejlett és pontos naptárrendszerét használták. Kétféle naptáruk volt: a 260 napos tzolkit, amely tizenhárom húsznapos hónapból állt, és amelyet szent kör néven említettek, valamint a 365 napos haab, amely tizennyolc, szintén húsznapos hónapból állt, kiegészítve azt 5 nappal. Úgy tudták, hogy egy földi év hossza 365,242129 nap és ehhez igazították tökéletes naptárrendszerüket, amely csupán hat másodperccel tért el a ma elfogadott valós értéktől. A jóval későbbi Gergely-naptár viszont negyvennégy másodpercet tévedett.

Sokak szerint a maják csillagászati tudása csak kétféleképpen magyarázható. Vagy külső – atlantiszi, esetleg földön kívüli – forrásból származik, vagy igen pontos méréseken alapul, amelyekhez a korabeli eszközökkel, illetve azok híján, több ezer éves folyamatos megfigyelésre volt szükség. Ezeknek a megfigyeléseknek az eredményeit pedig évente akár több alkalommal is fel kellett jegyezni, a kapott értékeket összehasonlítani, és az adatokban rejlő matematikai, csillagászati összefüggéseket fel kellett ismerni. Később pedig a bonyolult számításokat a gyakorlatban is alkalmazni.

Ám elméletileg minderre nem volt lehetőségük. Mint azt Andrew C. Stone kutató állítja, ha az ő koruktól visszaszámolunk pár ezer évet, az amerikai ősemberek korában találjuk magunkat, amikor még senki sem végzett kiterjedt és összetett csillagászati megfigyeléseket. Ráadásul ezeknek a több ezer éves feljegyzéseknek még csak a nyomát sem találják a történészek. Éppen ezért váltanak ki a tudósok körében olyan kiemelt érdeklődést az ősi maja naptárrendszerek, amelyek között 18 980 naponta van átfedés, ami nagyjából 52 szoláris évnek, illetve 73 tzolkit évnek felel meg.

Ebbe az úgynevezett Nagy Körbe, vagy más néven hosszú számításnak nevezett rendszerbe tizenhárom szökőnapot illesztettek be. A maja naptár rendkívül pontosnak bizonyult és 374 440 évet ölelt fel. Ez tízezred nappal pontosabb volt, mint a ma használt Gergely-naptár. Ezeknek az 52 éves ciklusoknak a végétől mindig rettegtek, mert úgy tartották, hogy ha az emberek nem teljesítették jól az istenekkel kötött megállapításaikat, akkor lesújt rájuk a haragjuk. A világvége lehetőségét is ehhez a dátumhoz kapcsolták.

Pontosabban ahhoz a Nagy Körnek nevezett periódushoz, amely szerint a maják kb. 5130 évente újból elkezdték az időszámításukat, és korszakonként számolták. Az új időszámítási korszak a maják szerint nem egészen öt év múlva, pontosan 2012. december 22-én kezdődik majd. Ez egyben az i. e. 3114. augusztus 13-án kezdődött régi korszak megszűnését, és a maják szerint a világ végét is jelenti. Remélhetőleg nem nekik lesz igazuk!