Öt fiatal amerikai közül általában egynek személyiségzavara van. Még ennél is gyakoribb az alkohollal és kábítószerrel visszaélők száma.

Chicagói kutatók szerint a személyiségzavarok közt vannak kényszeres cselekvések, és néha erőszakba csapó antiszociális viselkedés is. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a mentális problémákkal küszködő egyetemista korú amerikaiak nem egészen 25 százaléka részesül csak kezelésben. Egy szakértő szerint elképzelhető, hogy a személyiségzavarokat túldiagnosztizálják, mások viszont azt állítják, hogy az eredmények nem meglepőek, hiszen már korábbi vizsgálatokból is kiderült, hogy az egyetemisták körében sok a mentális probléma. A vizsgálat szerzői szerint az egyetemeken az utóbbi időben történt lövöldözések miatt különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljenek e jelenségre.

Éjszaka dolgozik az immunrendszer

Amerikai kutatók szerint igaz az a hiedelem, hogy éjszaka jobban gyógyul az ember.

A Stanford egyetem kutatói gyümölcslegyeken végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szervezetet megtámadó baktériumok ellen sokkal keményebben dolgozik az immunrendszer éjszaka, mint nappal. Ilyenkor erősebb az immunitás, feltételezhető, hogy a szervezet specifikus immunválaszai alvás közben működnek. A gyümölcslegyek biológiai órája hasonló módon működik, mint az emberé, szabályozza az evés és a pihenés ciklusait.

A kutatók két különböző baktériummal fertőzték meg a gyümölcslegyeket, ráadásul a nap és az éjszaka különböző időpontjaiban. Amelyeket éjszaka ért a fertőzés, nagyobb valószínűséggel élték azt túl, mint azok, amelyekkel nappal történt ugyanez.

Nagy döntések? Ne foglalkozzon velük!

A nehéz döntések meghozatala előtt a leghelyesebb, ha egyáltalán nem foglalkozunk a kérdéssel – állítják amerikai pszichológusok.

Bizonyos szituációkban a tudattalan gondolkodás nem hozott mindig optimális döntést. Amikor hasonló lehetőségek közül kellett választani, a hosszas gondolkodási idő ugyanolyan hatékonysággal vezetett a legjobb döntés kiválasztásához, mint a tudattalan döntés. Amikor nagyobb tétek közül kellett választani, az alapos és tudatos megfontolás jobb döntésekhez vezetett, mint a tudattalan gondolkodás. Azok, akik meghatározott ideig gondolkodhattak, mindkét kísérlet során gyengén teljesítettek. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy "túl sok volt a gondolkodási idő", így a "kevésbé fontos információk irányába mozdult el a figyelmük". Ezek az eredmények arra utalnak a szerzők szerint, hogy bár a tudattalan gondolkodás bizonyos esetekben segít meghozni a helyes döntést, de sokszor jobb, ha a szükséges gondolkodási időt rászánva, alapos mérlegelés után hozzuk meg döntéseinket.