Névjegy:

Ilja Tokar a Munkácsi Járási Állami Közigazgatás elnöke. 1968. augusztus 2-án született Kustánházán (Kustanovica). Érettségi után a Munkácsi Technológiai Főiskolára nyert felvételt, ahol közgazdasági szakon diplomázott. Nős, két lánygyermek édesapja.

Egy kis földrajz

A Munkácsi járás Kárpátalja nyugati részén helyezkedik el, nyugatról az Ungvári, délről a Beregszászi, keletről az Ilosvai, északról a Szolyvai és a Perecsenyi járással határos. Területe 1100 négyzetkilométer. Domborzata vegyes, hisz a déli részén lévő alföldi régió mellett a Kárpátok előhegyei, pontosabban a Vihorlát vulkanikus vonulatai magasodnak. Éghajlata mérsékelt égövi. A vizekben gazdag vidék folyóinak, patakjainak teljes hossza 150 kilométer. Legnagyobb folyója a Latorca.

Hasznos tudnivalók

Fejlett a közúthálózata. A járáson vezet át a Csap–Kijev nemzetközi főút, valamint 58,6 kilométer hosszúságú országos jelentőségű főútvonal és 252 kilométernyi helyi közlekedési vonal. Nagy jelentőségű a Csap–Lemberg vasútvonal, illetve az itt áthaladó nemzetközi Barátság kőolaj-, Testvériség gáz- és Béke magasfeszültségű áramvezeték.

Szeletnyi történelem

Jelentősebb települések valószínűleg 1241-ig nem alakultak ki. A tatárjárást követően kezdődött a terület benépesítése magyar és külföldi hospesekkel. Ebben az időszakban vándorolt Munkács környékére jelentős számú ruszin is. Itt zajlottak a Rákóczi-szabadságharc utolsó hadi eseményei. A szatmári békekötést (1711) követően a volt Rákóczi-birtok a király kezére szállt, aki azt Schönborn hercegnek adta tovább. Ezt követően Munkácson és környékén fejlődésnek indult a kézműipar.

Az 1848–49-es szabadságharc e vidék lakosait is csatasorba hívta. A podheringi csata nem tartozik az 1848–49-es szabadságharc legnagyobb és legfényesebb ütközetei közé, mi, kárpátaljaiak azonban méltán lehetünk büszkék rá. Hiszen a gyengén felfegyverzett nemzetőrök, népfelkelők Martini János őrnagy vezetésével fényes győzelmet arattak a nagy túlerőben lévő osztrák csapatok felett.

A podheringi csata helyén 1901-ben emelt obeliszknél évről évre egybegyűlnek a kárpátaljai magyarok.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált terület 1939-ben újból Magyarországhoz került, amíg 1944-ben a Vörös Hadsereg meg nem szállta.

Népesség

Lakossága – 107,1 ezer fő.

Nemzetiségi összetétele:

– ukránok – 90 ezer fő (84%)

– magyarok – 12,8 ezer fő (12%)

– németek – 1,8 ezer fő (1,6%)

– oroszok – 1,1 ezer fő (1%)

– más – 1,05 ezer fő

A magyarság a járás déli részén, illetve Munkácson él. Kárpátalja német kisebbsége három itteni faluban: Alsóschönborn, Felsőkerepec és Pósaháza településeken él.

Települések

Területén 2 nagyközségi és 37 községi tanács van.

Megyei jogú város:

Munkács, egyben a járási közigazgatás székhelye

Nagyközségek:

Kölcsény

Beregszentmiklós

Községek:

Alsókerepec, Alsóschönborn, Beregfogaras, Beregkisalmás, Beregleányfalu, Beregnagyalmás, Beregrákos, Beregsárrét, Beregszőlős, Borhalom, Csongor, Dávidfalva, Dercen, Dunkófalva, Felsőkerepec, Felsőviznice, Fornos, Gorond, Ignéc, Iványi, Izsnyéte, Laborcbér, Lóka, Makarja, Mezőterebes, Nagylucska, Nagymogyorós, Pisztraháza, Pósaháza, Repede, Szánfalva, Szarvasrét, Szernye, Újdávidháza, Várkulcsa, Zsukó.

Az egészségügy esztendeje volt

2008 a Munkácsi járásban az egészségügy éve volt. Mint Ilja Tokar, a járási közigazgatás elnöke mondja, kiemelten figyeltek oda az ágazatra. Az ötlet, hogy az egészségügy évévé nyilvánítsák az ideit, a közigazgatás elnökétől származik.

– Persze, a medicina mellett másra is odafigyeltünk – mondja Ilja Tokar. – Az előző évben például az oktatás rendbetétele volt a fő cél. A sikeren felbuzdulva döntöttünk úgy, hogy idén az egészségügyet támogatjuk hasonlóan.

A közigazgatás elnöke szerint az egyes szférák évenkénti kiemelt kezelése révén sokkal egyszerűbben tudnak tervezni, pénzeszközöket csoportosítani. 2008-ban például kétszer több költségvetési pénz jutott a medicinára, mint korábban bármikor.

– Odafigyelünk, hogy a költségvetés bevételei fedezzék a kiadásokat – folytatja beszélgetőpartnerem. – Ha működik a gazdaság, akkor van bevétel és jut a kitűzött szociális célokra. Márpedig a medicina az a terület, melyet mostohán kezel az állam. Ezért nekünk magunknak kell lépnünk. A visszajelzések tanúsága szerint helyes úton járunk.

Mindenekelőtt a megfelelő munkakörülményeket, a gyógyítás zavartalanságát kellett biztosítanunk, mondja a járás vezetője.

Első lépésként a községi rendelők, felcserközpontok elhanyagoltságát szüntették meg. Felújították a létesítményeket és korszerűsítették a csaknem teljes egészében elavult eszköztárat.

– Teljes rekunstrukción esett át a beregszentmiklósi és a nagylucskai körzeti kórház, befejeződött a családorvosi rendelők tatarozása Barkaszón, Dercenben, Ignécen. Új orvosi műszerekkel szereltük fel a felcserközpontot egyebek között Fornoson, Alsókerepecen és Pósaházán – sorolja a közigazgatás elnöke.

Kiemelkedő siker, hogy Izsnyétén, Csongoron és Felsőkerepecen új rendelőt nyitottak. Több településen jelenleg is tart az egészségügyi intézmények renoválása. A rendelők, kórházak új világítást, központi fűtést, vezetékes vízellátást és korszerű számítógépeket kaptak. A legnagyobb eredmény az ellátás és a gyógyítás terén a családorvosi rendelők hálózatának kiépítése. Ezek a rendelők bonyolítják le a betegellátást a járás településeinek nyolcvan százalékában.

– A gazdasági válság sajnos nálunk is közbeszólt – mondja Ilja Tokar. – Kénytelenek vagyunk összébbhúzni a nadrágszíjat. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jövő évben is folytatjuk a medicina rendbetételének programját.

A vidék gazdasága

A régióban 12 iparvállalat, 9 építőipari cég, 5 közlekedési és fuvarozó vállalat, valamint 32 mezőgazdasági üzem működik. A gazdasági életben jelentős szerepet játszanak a vállalkozások. A 114 korlátolt felelősségű társaság, 141 kisvállalkozás, 17 közös vállalat mellett 205 farmergazdaság, 25 mezőgazdasági kft. és két leányvállalat termel, kínál munkalehetőséget. A felsorolt jogi személyek mellett közel félezer magánvállalkozó is ténykedik a járásban.

A kereskedelmi szférában a fogyasztási szövetkezetek járnak az élen. A 7 szövetkezetnek összesen 190 kereskedelmi egysége van. Ezek mellett 61 vendéglátói és közétkeztetési létesítményük áll a lakosság szolgálatában. Ezenkívül a járási fogyasztási szövetkezetnek is van 4 üzeme, s további 448 magántulajdonban lévő kereskedelmi egység és 197 kiskereskedő, valamint 171 vendéglátós kínálja szolgálatait.

A régió külkereskedelmi kapcsolatait a folyamatos fejlődés jellemezte, bár az előrejelzés szerint a gazdasági válság következtében meg fog törni a lendület. Így elképzelhető, hogy a jövő évre tervezett tizenkétmillió dollárt meghaladó külföldi beruházás nem valósul meg. Az idén a külhoni beruházások összértéke meghaladta a tízmillió hrivnyát. Pillanatnyilag 54 külföldi tőkével üzemelő vállalat van a régióban, melyek 55 országgal tartanak fent kapcsolatokat. A külkereskedelmi forgalom összértéke meghaladja a harminchárommillió dollárt.

Munkahelyek szűnnek meg

Október folyamán még kedvező mutatókat könyvelhetett el a vidék munkaerőpiaca. Ekkor, a Munkácsi járás foglalkoztatási programjának köszönhetően, 1064 új munkahely létrejöttéről szólt a statisztika.

A gazdasági válság nyomán azonban sorra szűnnek meg a munkahelyek. A legnagyobb elbocsátások eddig a nehéz helyzetbe került kis- és középvállalkozásoknál történtek. Ők november folyamán 460 dolgozót voltak kénytelenek elbocsátani. Egészében véve eddig 614 utcára került munkavállalót regisztráltak a járási foglalkoztatási központban. A Munkácsi Szovhozüzem teljes szanálás alatt áll. A csődeljárást nehezíti, hogy a cég 200 000 hrivnyával tartozik alkalmazottainak.

Magyarok – békében egymással és a szlávokkal

Szalontai László barkaszói vállalkozó, az UMDSZ járási szervezetének alelnöke a magyarság összetartását firtató kérdésre megjegyezte: ha focimeccsről van szó, nincs barátság. Viszont ha egy barkaszói Dercenbe vetődik, szívesen látják. Barkaszó, Szernye és Csongor pedig mintha testvértelepülések lennének.

Míg Beregrákos vegyes lakosságú település, addig Alsókerepecen csak mintegy 10–15 színmagyar család él. Izsnyéte abból a szempontból kuriózum, hogy nemzetiség szerint fele-fele arányban oszlik meg a lakosság. Ukrajna nyugati és keleti fele tanulhatna tőlük, hogyan lehet békében egymás mellett élni.

A többségében magyarlakta települések – Fornos, Csongor – egyik jellegzetessége a kézműipar továbbélése, utóbbiban például a ciroktermesztés és a seprűkészítés. Szernye és Barkaszó lakói már kevésbé élnek a földből, utóbbiak, mint mondja, világéletükben a vasúton dolgoztak.

A magyarlakta falvak rendelkeznek a szükséges oktatási intézményekkel. A közelmúltban Csongoron új iskolát adtak át, megújult a barkaszói tanintézmény is. Az UMDSZ járási kulturális fesztivál életre hívását tűzte ki célul. A kultúra és a sport terén a szláv falvak tanulhatnak a magyaroktól, mondja Szalontai László. Több magyarlakta település futballcsapata is szerepel a járási bajnokságban, emellett az UMDSZ évente szervez asztalitenisz-, teremfoci-, sakk- és dámajáték-versenyeket.