A jó bornak nem kell cégér – tartja a mondás. Ebből az is következhet, hogy a rossznak pedig kell.

A múlt hónapban a CNN amerikai hírcsatornán Ukrajna csorbát szenvedett imázsát próbálták kiköszörülni egy reklámkampány segítségével. Ugyanis öltönyös, kisuvickolt cipős csinovnyikok – akik a Miniszteri Kabinet bársonyszékeiből oldják meg országunk égető problémáit – arkhimédészi felkiáltásaitól zeng az ország: Heuréka! Megtaláltam! Egy kis propaganda majd megváltoztatja Ukrajna megítélését a világban, gondolhatták.

A héthetes reklámhadjárat alatt a világ megismerkedhetett Ukrajna szépségeivel. De nemcsak vizuális gyönyörrel kápráztatták el a nézőket, hanem gondolom azzal a szakemberek számára sok fejtörést okozó, igencsak sokatmondó szlogennel, hogy Ukrajna csodálatos és a tiétek. Nem kétlem, hogy az ország csodálatos, persze nem annak, aki itt él. Azt sem vonom kétségbe, hogy a tiéd, hisz az ország úgy eladósodott, hogy lassan akár már kalapács alá is kerülhet. A reklámszakemberek szerint ahhoz, hogy keresett legyen egy termék, esetünkben az ország, különböznie kell a másiktól: csomagolásában, formájában, minőségében. Nos, ezekben mindben eltérünk a többi nyugat- és közép-európai országtól. Szemét az utcán, állandósult politikai csatározás és az évi 25 százalékos infláció überel mindent és mindenkit. Kétségtelen, másmilyenek vagyunk...

Nem vonom kétségbe a kampány szükségességét, de vajon felülmúlja ez a Csernobilról sugár(zott) képeket, az évek óta tartó politikai sárdobálást, újból fölmelegített orosz–ukrán gázvitát. Jó dolog ez, mert tény, hogy Ukrajna nem igazán tudja kiaknázni természeti és kulturális kincseit. Más országok negyedennyi látnivalóval sokkal nagyobb turistaforgalmat bonyolítanak le. Szóval, kell az ilyen országimázsfilm, jöjjenek a turisták, ismerjék meg ezt az országot. Biztosan nem fognak csalódni. Már ami a látnivalókat illeti. Mi több, manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a katasztrófaturizmus, csak nálunk nem épületromokat, hanem gazdasági romhalmazt nézegethetnek majd az idelátogatók.

Persze, mint sok minden más, ez sincs ingyen, a kampánysorozat az adófizetők 2,5 millió hrivnyájába került. Az is egyértelmű: néhány képkocka és tuti szlogen nem változtat gyökeresen a kialakult helyzeten.

A reklám el van vetve, hogy mi sül ki belőle, az már más lapra tartozik.

Szabó Sándor