Nem az első világgazdasági válságunkat éljük(át) manapság. Tévedés, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, a történészek ugyanis úgy tartják, a történelem ismétli önmagát. A jelenlegi pénzügyi krízis talán a legkomolyabb a 1929–33-as gazdasági világválság óta.

Tehát van tapasztalatunk válságkezelésből, csupán az a kérdés, merítünk-e elődjeink tapasztalataiból és problémamegoldó képességeiből. A gazdasági szakértők kielemezték a helyzetet, megpróbálták megtalálni a kiutat. A válság azonban egyre jobban elterjed.

A '29–33-as válság idején az emberek kivették pénzüket a bankokból, így azok kiürültek, fizetésképtelenné váltak. Jelenleg a bankok rendelkeznek megfelelő pénzügyi fedezettel, de egyik sem hajlandó hitelezni a másik banknak.

Biztos kiutat – a munkanélküliség csökkenését és a gazdaság újbóli fellendítését – egyetlen program, és még a több milliárdos IMF-hitel sem tud biztosítani.

Holott a megoldás megtalálható a múltban... 1933-ban a hivatalába frissen beiktatott Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök meghirdette új gazdasági-társadalmi irányvonalát, a New Dealt. Kemény kézzel rendbe hozták a válságba került amerikai gazdaságot. Roosevelt átfogó válságkezelő programot kínált a kilábalásra, a New Deal (Új eljárás) három R-je – relief, recovery, reform (segítségnyújtás, felemelkedés és reform) a társadalom perifériájára szorultak és a válság által legsúlyosabban érintettek számára is megváltást ígért. A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek, ezzel párhuzamosan fellendült a nehéz- és a könnyűipar. A mezőgazdaság felvirágzása érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére. Trösztellenes törvényeket fogadtak el, jelentősen megnyirbálták a vállalatok jogait és kiváltságait.

Akkor a válságból kilábaló ország soha nem látott fejlődésnek indult és máig úgy tartják: Roosevelt a gazdasági válságból felemelkedést tudott kovácsolni. Megoldáscsomagjából akár Ukrajna is szemezhetne. Hisz telnek-múlnak az évek és egyre kétségesebb a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezése. Ha most elkezdenék az útépítést, az infrastruktúra fejlesztését, nemcsak az Eb-t rendezhetnénk meg, hanem talán egy gazdasági felemelkedést is elindíthatnánk, amerikai példára.

Szabó Sándor