Az Izrael és a palesztinok közötti megbékélés távolabb van, mint valaha, de az amerikai "interregnum" kellős közepén megerősödött a vállalkozó kedv a folyamat feletti politikai irányító szerep átvételéért.

David Miliband brit külügyminiszter a Közel-Keletre utazott, hogy tárgyaljon Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel és Benjamin Netanjahuval, az izraeli ellenzék vezetőjével, valamint szíriai és libanoni politikusokkal. Izraelben csak február 10-én tartanak választásokat, a palesztin elnöknek pedig egyetlen ütőkártya sincs a kezében. A BBC közel-keleti szerkesztője célzott rá: a brit külügyminiszter igyekszik kihasználni az új amerikai elnök, Barack Obama beiktatásáig hátralévő néhány hetet, hogy megerősítse Nagy-Britannia befolyását a globális politika szempontjából változatlanul fontos területen.

A brit külügyminiszter egyebek között ellenzi az elfoglalt területeken folytatott izraeli településpolitikát, ezért ravaszul azt kifogásolja, hogy az ott termelt mezőgazdasági árukat is "izraeli termék" címkével hozzák forgalomba az Európai Unió területén, élvezve egy korábbi EU–izraeli gazdasági megállapodás kínálta előnyöket. Ez ugyan pillanatnyilag nem tűnik a legfontosabb kérdésnek, de más megfogható terület alig van. Bár Ehud Olmert ügyvezető izraeli kormányfő a héten ismét tárgyalóasztalhoz ült Abbász palesztin elnökkel, a megállapodás egyelőre reménytelen. A szakadár Gázai övezetből napok óta záporoznak izraeli területekre a rakéták, amelyek – Olmert szavaival – darabjaira zúzták a júniusban életbe lépett tűzszünetet.