Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) által közzétett kritériumok alapján csak a pénzügyi intézményeknek egy szűk rétege számíthat a bankmentő csomag igénybevételére. Az Ukrajnának biztosított nemzetközi hitelsegélyből a helyzet pillanatnyi állása szerint az országban bejegyzett 181 bank közül csupán 16 számíthat tőkeinjekcióra.

A jegybank által megszabott feltételrendszer leglényegesebb pontja, hogy azok a hitelintézetek juthatnak állami feltőkésítéshez, melyek nyitott részvénytársaság formájában működnek és alapító tőkéjük meghaladja az 500 millió hrivnyát. Az ilyen intézmények a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Ukrajnának folyósítandó hitelkeretből saját tőkéjüknek legfeljebb 60 százalékára jogosultak, s a felvett kölcsönt évi 15 százalékos kamatteherrel kell majd visszafizetniük. Szakemberek úgy vélik, azok a bankok, amelyek nem kapnak ilyen tőkeinjekciót, akár csődközeli helyzetbe is kerülhetnek. Likviditási gondjaikat két módon oldhatják meg: segítséget kérhetnek az anyavállalattól, vagy áruba bocsátják részvényeik többségét. Az már más kérdés, vélekednek szakértők, hogy a globális világválság közepette milyen esélyük van tőkeerős befektetőket találni.

A jegybank által megszabott kritériumoknak csak nagyon kevés intézet felel meg. Jelenleg úgy fest, hogy olyan óriás hitelintézmények maradhatnak állami segély nélkül, mint például a PrivatBank, az OTP, a Rodovid, a Pravex, az UniCredit vagy éppen az Alfa-bank. Persze a nemzeti bank azt nem tiltja meg senkinek, hogy módosítsanak működési formájukon, illetve alaptőkéjüket más forrásból növeljék a félmilliárdos küszöbértékig.

Szerhij Kaplin pénzügyi szakértő a Kommerszantnak nyilatkozva helyesnek nevezte az NBU szigorú megkötéseit. Azon a véleményen van, hogy a kialakult krízisben az a legfontosabb, hogy a piacformáló nagy bankok mielőbb kilábaljanak a likviditási gödörből, mert egy-egy óriásbank csődje több kisebb hitelcéget rántana magával.

(d. gy.)