Csökken a termelés, nő a munkanélküliség, emelkednek az árak, bizonytalanok a devizaárfolyamok. Sokan teszik fel a kérdést: mi okozta ezt az egész világot felölelő válságot és meddig tart még?

A pénzügyi válság nem érte váratlanul a piaci szereplőket, sokan már jóval korábban jelezték bekövetkezését, fejti ki több neves hazai gazdasági elemző. Az USA és Japán bankjai a 2000-es évek elején csökkentették a jegybanki alapkamatokat, a tőzsdéken felesleges pénzeszközök jelentek meg, ami az árak emelkedéséhez, a valuták leértékelődéséhez vezetett. A bankok rengeteg szabad pénzzel rendelkeztek, kockázatos ügyletekre is adtak magas kamatlábú kölcsönöket. Ezek idővel kötvényekké, értékpapírokká váltak, amelyeket egy bizonyos ideig szabadon forgalmaztak a tőzsdéken. Később, szinte egyidejűleg kezdtek zuhanni az amerikai és japán ingatlanpiac árai, ami egy láncreakciót váltott ki. Sokan képtelenek voltak törleszteni hiteleik kamatait. A válság egyre nagyobb méreteket öltött.

A kockázatos kölcsönök leértékelődtek, a bankok rádöbbentek, hogy befektetéseiket nem tudják visszanyerni, részvényeik eladhatatlanok. Kénytelenek voltak leírni azokat a hiteleiket, amelyeket ügyfeleik nem tudtak visszatéríteni. A pénzpiac teljesen bizonytalanná vált, a befektetők rengeteg leértékelődött részvényt dobtak piacra. Vásárlók azonban nem jelentkeztek, s így egyre kevesebb hitelt tudtak nyújtani. A befektetők magukra maradtak eladhatatlan részvényeikkel.

Az Egyesült Államok egyik legrégibb és harmadik legnagyobb bankja, a Lehman Brothers csődbe jutott, de a szakadék szélére jutottak más pénzintézetek is. Ez pedig beláthatatlan következményekkel fenyegetett. Az amerikai kongresszus hiába szavazott meg 700 milliárd dollárt adósságaik törlesztésére, ez már nem tudta megállítani a lavinaszerűen mindent elsöprő globális pénzügyi válságot.

Ukrajnában csak súlyosbítja a helyzetet az ország negatív külkereskedelmi mérlege. Már három éve is több árut hozunk be az országba, mint amennyit exportálunk. Az Állami Statisztikai Bizottság adatai szerint 2006-ban az import hárommilliárd dollárral, 2007-ben már hétmilliárd dollárral haladta meg az exportot. Ebben az évben pedig ennek a kétszeresére lehet számítani!

A narancsos forradalom után ötszörösére nőttek a külföldi befektetések Ukrajnában. Csak az idén hétmilliárd dollár külföldi tőke érkezett. A pénzügyi válság kibontakozásával egyidejűleg azonban ez a folyamat lelassult, szeptemberben pedig már teljesen megszakadt. Megkezdődött a hrivnya leértékelődése.

Mi lesz a jövőben? Külföldi szakértők véleménye szerint legfeljebb 2009 végére várható, hogy Ukrajnában stabilizálódik a pénzügyi szféra, s újból jelentős külföldi tőke érkezik az országba. Ez azonban sok tényezőtől függ. Mindenekelőtt a politikai helyzet alakulásától. A kormánykoalíció felbomlása, a parlament feloszlatása, az új választások kiírása körüli csatározások, a parlament, a kormány és az államfő szembenállása elriasztja a beruházókat.

A legtöbb bank csökkentette vagy teljesen felfüggesztette a hitelezést, válságos helyzet alakult ki a kohászatban, lassult az építkezések üteme. Ugyanakkor Ukrajna kénytelen törleszteni korábban felvett hiteleit, jövő év augusztusáig például 28 milliárd dollárt. Mindez arról tanúskodik, hogy a hrivnya árfolyamának gyengülésével a jövőben is számolni kell. Ami viszont oda vezethet, hogy a lakosság igyekszik dollárra, euróra váltani megtakarításait. Szeptemberben a bankok és a pénzváltók 1,3 milliárd dollárral több valutát adtak el, mint amennyit vásároltak. Az ország valutatartalékai azonban nem kimeríthetetlenek.

A kormánynak, a parlamentnek, az államfőnek halaszthatatlan intézkedéseket kell foganatosítani. Konszolidálni kell tevékenységüket, felhagyni egyre érthetetlenebb szembenállásukkal, egyesíteni erőfeszítéseiket a válság leküzdése érdekében, állítják egyre többen.

Nigriny Szabolcs