2008. november 15., szombat Országos közéleti lap IV. évfolyam, 179. (647.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Nyerő a hatalmas bedobás

Ritkán fordul elő, hogy egy csapatnál valamelyik futballista keze számít a támadójáték egyik legfőbb fegyverének, azonban a Stoke Citynél a jelenlegi szezonban éppen ez a helyzet.

A gárda ír középpályása, Rory Delap ugyanis hatalmas bedobásaival alaposan hozzájárul ahhoz, hogy az együttes újoncként a középmezőnyben áll a Premier League-ben. Persze ezt a módszert már jó pár futballista alkalmazta a múltban, azonban korántsem ilyen hatékonysággal.

A sportág őskorában egy kézzel is el lehetett végezni a bedobást, és ezt használta ki az 1800-as évek végén egy bizonyos William Gunn, aki elsősorban krikettjátékosként vált ismertté, de a futballhoz is konyított valamelyest – két alkalommal az angol válogatottban is szerepelt. Az egyik meccsen, 1882-ben a skótok ellen mutatta be speciális tudását a bedobások terén: az alighanem a krikettjátékból eltanult technika segítségével az egyik kaputól egészen a másikig el tudta hajítani a labdát, mégpedig egy kézzel.

Manapság ezt a módszert már nem lehet alkalmazni, de aligha véletlen, hogy a nagy bedobásokat leghatékonyabb fegyverként bevető játékosok szinte egytől egyig a Brit-szigetekről származnak. Az 1960-as évek végén a Chelsea játékosa, Ian Hutchinson volt az egyik úttörője ennek a "fegyvernek". A hórihorgas csatár rögtön első mérkőzésén a Chelsea színeiben kisebbfajta pánikot okozott az Ipswich Town védői körében egy ilyen nagy bedobással, amelyet követően a hátvédek a nagy kavarodásban a saját kapujukba juttatták a labdát.

Az Arsenalnál Lee Dixon jeleskedett ebben, az ír válogatottat pedig Mick McCarthy tette még veszélyesebbé ezzel a módszerrel. A később a szövetségi kapitányi posztot is betöltő McCarthy legemlékezetesebb bedobása az 1988-as Európa-bajnokságon esett, amikor a hollandok elleni csoportmérkőzésen szállt egészen a tizenhatos előterébe a labda a kezéből.

Később a Tranmere Rovers középhátvédje, Dave Challinor vált közismertté arról, hogy elképesztően messzire tudta dobni a labdát – akadt, hogy 40 méternél is messzebbre. A focista csak teljesen száraz labdával tudta végrehajtani mutatványát, így aztán a bajnokságban a hazai meccseken az oldalvonal mellett mindig rendelkezésére állt egy törülköző, hogy szárazra törölhesse a bőrgolyót.

A Delap-féle hatékonyságot azonban ő sem tudta elérni: a Stoke City játékosa ebben a szezonban klubja 13 találatából hétben benne volt – mégpedig kézzel és teljesen szabályosan. A klub a szezon előtt a megengedett legkisebbre, 64 méteresre csökkentette a pálya szélességét, így még könnyebben be tudja juttatni a labdát a büntetőterületre.

A legelképesztőbb bedobás azonban így sem Delap nevéhez fűződik, a kilencvenes évek észt válogatott védője, Risto Kallaste ugyanis egy kis akrobatikus elemet is vitt a végrehajtásba. A bedobás elvégzésekor labdával a kezében tulajdonképpen egy kézen átfordulást (másképpen nevezve előreszaltót) csinált, és így még nagyobb erőt tudott belevinni a mozdulatba.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2008 Kárpáti Igaz Szó