Továbbra is napirenden van a ruszin kérdés. Legújabb fejleménye, hogy érdekvédelmi szervezetei a megyei tanács képviselőit próbálják meggyőzni arról, hogy a testület kedvezően bírálja el a Kárpátaljai Ruszinok Európai Kongresszusán elfogadott memorandumot. A megyei tanács soron következő ülésszakán minden bizonnyal napirendre kerül a kérdés. A ruszin szervezetek aktivistái azt is el szeretnék érni, hogy a testület hozzon határozatot az 1991-es decemberi népszavazáson született eredmény realizálásáról.

Pavlo Robert Magocsij professzor, a Ruszinok Világkongresszusának elnöke ugyanakkor nyílt levélben ítélte el a szerinte szeparatista törekvéseket és arra szólította fel a kárpátaljaiakat, hogy támogassák Ukrajna európai integrációs törekvéseit.

Az egyes hírportálokon is közzétett nyílt levél szerint a Közép-Kelet-Európában élő ruszinok a szovjet és a totalitárius elnyomás alól felszabadulva magabiztosan láttak hozzá lerombolt nemzeti kultúrájuk újjáépítéséhez. Ennek eredménye, hogy immár öt országban hivatalosan elismerik mint nemzetiséget, tantárgyként oktatják egyetemeken, főiskolákon a ruszin nyelvet, történelmet és művészetet.

A levélben foglaltak szerint az ukrán kormánnyal szembeni kifogások mellett nem értenek egyet azokkal a nyilatkozatokkal, melyek koszovói forgatókönyvről vagy népirtásról, az államhatárok felülvizsgálatának szükségszerűségéről szólnak.

A ruszinság első ízben a csehszlovák érában örvendhetett autonómiának, áll a fogalmazványban. Az 1918–1938 közötti időszak kulturális autonómiáját alaposan kiforgatva, hamisan próbálják beállítani a mai kárpát-ruszin vezetők. Ezek az erők elferdített tények alapján akarnák létrehozni az önálló nemzeti ruszin államot. Ez a törekvés azonban veszélyezteti az egységes ruszin mozgalom tekintélyét. Ezért a Ruszin Világkongresszus elnöksége öt pontba foglalt nyilatkozatot tett közzé:

A nemzeti mozgalomként funkcionáló kárpát-ruszin mozgalomnak a demokrácia, a szabadság és a tolerancia, az erőszakmentes egymás mellett élés elveihez kell igazodnia.

El kell utasítani a XIX. században divatos nyelv–nép–állam tézist, mely két világháborún és népirtáson kívül semmi jót nem hozott Európa számára. És elfogadni, hogy az Európai Unió a többi nemzethez hasonlóan a ruszinok nagy közös otthona legyen.

A fenti megállapításból kifolyólag abszurd követelés a meglévő országhatárok megváltoztatása. A ruszinság végső célja a határok nélküli Európához való tartozás.

Tényként kell elfogadni, hogy a kárpátaljai ruszinok csakis a demokratikus Ukrajna keretén belül és azzal egyetemben lehetnek tagjai az EU-nak. Éppen ezért minden lehetséges módon támogatniuk, segíteniük kell az ország integrációs törekvéseit.

A kárpátaljai ruszinoknak civilizált európai néphez méltóan békés, okos diplomáciai módszerekkel és nem felelőtlen kirohanásokkal, a nemzetközi viszonyok destabilizálásával kell megoldaniuk problémáikat.

(b. cs.)