Végy több millió sejtet, adj hozzá fehérjét és némi szénhidrátot, majd az egész készítményt helyezd tápoldatba! Egyesek szerint a jövőben ilyen egyszerű lesz szerveket előállítani.

Az orvostudomány jelenleg még nem képes ilyesmire. A gyerekcipőben járó szervtenyésztési kutatásoknak viszont nagy lökést adhat egy amerikai rezidens eredménye. A harmincesztendős Harald Ott ugyanis a fenti recept alapján hozott létre egy működő szívet.

Az új szív előállításához a sejtmentesítés, szakkifejezéssel élve a decellularizáció nevű eljárást hívta segítségül. A folyamat lényege, hogy egy speciális mosóoldattal az eredeti szerv valamennyi sejtjét eltávolítják. Az annak alakját meghatározó, különféle fehérjékből és szénhidrátokból álló váz, az úgynevezett mátrix azonban sértetlen marad. Ezt követően élő sejteket visznek fel a mátrixra, amelyek megtapadnak ezen az élettelen szerkezeten, majd gyors osztódásba kezdenek. Ha minden jól megy, kisvártatva egy teljesen új és egészséges szerv lesz a végeredmény.

A kísérlet is bizonyítja, hogy nem hiú az a remény, miszerint egyszer majd olyan összetett struktúrák létrehozására is képesek leszünk, mint az emberi szív. S más szerveket, májat, tüdőt vagy vesét is készíthetnénk, és ezzel akár a veleszületett rendellenességeket is gyógyítani tudnánk.

3 trillió dolláros világjárvány jön?

A legtöbb ország tervezetet készített a világméretű influenzajárvány esetére.

Az ENSZ és a Világbank jelentése szerint elképzelhető, hogy sok tervet nem teszteltek, ezért nagy az esélye, hogy kudarcot vallanak a következő influenza-pandémia kitörésekor. A Világbank a pandémia gazdasági költségét 3 trillió dollárra becsülte, az újbóli felkészületlenség továbbra is aggodalomra ad okot.

Egy mérsékelt erősségű influenza-pandémia két százalékkal csökkentheti a globális GDP-t, egy súlyos járvány azonban akár ötszázalékos, vagyis 3 trillió dolláros visszaesést eredményezhet. A jelentésből az is kiderül, hogy még egy enyhe világméretű influenzajárvány is 1,4 millió ember halálát okozhatja világszerte.

Amitől gyorsabban hízunk

Azok az emberek, akik gyorsan esznek, ráadásul addig nem állnak fel az asztaltól, amíg úgy nem érzik, tele vannak, háromszor nagyobb eséllyel híznak el, mint azok, akik lassan és mértékkel esznek.

Ez derült ki a japán Oszaka Egyetem kutatóinak felméréséből, amelynek során 1122 férfit és 2165 nőt kérdeztek étkezési szokásaikról. A férfiak kevesebb mint fele, és a nők nagyjából harmada bevallotta, hogy legtöbbször gyorsan eszik. Egyre kevesebb család fordít időt a közös étkezésre, ehelyett az emberek egyedül és más tevékenységek – például tévézés – közben esznek, ami a gyors és mértéktelen étkezés népszerűsödéséhez vezet.