A rovat mai vendége Kovács Lívia ungvári vállalkozó.

– Gyerekkorában mi szeretett volna lenni?

– Igazából felnőtt... Az igazság az, hogy tízéves koromig aktívan tornásztam, majd mikor ez abbamaradt, nem tudtam pontosan, hogy mi is leszek, ha nagy leszek. Aztán szép lassan kialakult minden.

– Ruha- és jelmezkölcsönzőt működtet, emellett pedig meséskönyvek és kifestők kiadásával is foglalkozik. Hogyan kezdődött?

– Az édesanyám családjában a nők mindig nagyon szépen kézimunkáztak. Sokan megcsodálták a kezük alól kikerült darabokat, de ennél tovább nem jutottak. Divatos kifejezéssel élve, nem tudták magukat eladni. Innen jött az ötlet, hogy akkor ők készítsék a terítőket, pulóvereket, én pedig majd értékesítem azokat.

– Majd jöttek a könyvek...

– Ahogy a kislányom, Evelin cseperedett, úgy nőtt a mesék iránti igénye, mind többet és újabbat szeretett volna hallani. Ám az üzletekben már jó ideje nem kaphatók magyar nyelvű meséskönyvek. Arra gondoltam, ha nekünk hiányoznak, bizonyára másoknak is. Akkor pedig, készítsünk magunk. Így kezdődött. Mára tizenkét mesés-kifestőkönyv jelent meg. Ha minden igaz, Mikulásra két újabb, keménykötésű, színes kiadvánnyal kedveskedhetünk a gyerekeknek.

– A meseírással nem próbálkozott?

– Ezt már többen kérdezték, de nem. Igazából azt sem tudom, hogyan kezdenék hozzá.

– Mi motiválja?

– Számomra úgy kerek a világ, ha állandóan ügyködhetek. A kötött munkaidős állásokat nem nekem találták ki. Most például egy alapítványnak segítek szavalóversenyt szervezni.

– Megbeszélések, üzletkötések alkalmával a férfiak mindig egyenlő partnernek tekintik?

– Úgy gondolom, az, hogy mennyire veszik komolyan, magától a nőtől függ. Szerencsére a szó szoros értelmében vett tárgyalásokat nem kell férfiakkal folytatnom, de eddig úgy tapasztaltam, korrektek velem szemben. Manapság már vannak olyan határozott és erős jellemű nők, akik mögött a férfiak elbújhatnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a férfiaktól tanultuk meg, mi az üzlet és hogyan kell vállalkozóként boldogulni. Ehhez a keménység is hozzátartozik, aminek természetesen vannak hátrányai.

– Egyedül neveli a gyerekét. Nem lenne könnyebb egy társsal az oldalán?

– Néha megfordul a fejemben. Nem is annyira a támogatás vagy a segítség hiányzik, hanem az a fajta figyelem és gyöngédség, amitől nő a nő. Az én életem azonban így alakult...

– A vállalkozása szinte egész napos elfoglaltságot jelent. Hogyan tudja összeegyeztetni a gyerekneveléssel és a háztartással?

– Mivel a lányom még ovis, így késő délutánig jövök-megyek, az estémet viszont igyekszem vele tölteni, s ha kell, az édesanyám is besegít. Volt idő, hogy minden kérésnek eleget szerettem volna tenni, és bizony túlhajszoltam magam.

– Tud nemet mondani?

– Nehezen. Nem könnyű elutasítani valakit, még akkor sem, ha az utolsó pillanatban jön jelmezért a gyerekének. Az olyan embereknek szoktam nemet mondani, akik hozzám fordulnak ugyan, de semmibe veszik a munkámat. Egy-egy darabon egyébként olykor hónapokat dolgozunk.

– Az álarcok kitalálása és megvalósítása nagyfokú kreativitást igényel. A konyhában is ilyen leleményes?

– Szeretek különleges ételeket készíteni. Mint például gyümölcsöt hússal, vagy rózsaszínű rizst. Nagyon sok receptet lesek el a különböző főző-műsorokból.

– A kikölcsönözhető ruhákat az aktuális divat vagy saját ízlése szerint válogatja össze?

– A klasszikus, időtálló stílus híve vagyok, ami a kölcsönző esetében hátrány. Az emberek többsége ugyanis divatorientált. Megpróbáltam én is az árral úszni, de nem ment.

– Mit visel a legszívesebben?

– Kosztümöt. Hozzá természetesen magas sarkú cipő dukál. Ám a mindennapos jövés-menéshez nem ez a legmegfelelőbb öltözék.

– Fogyókúra?

– Sosem zavart a néhány kiló plusz. Jól érzem magam a bőrömben.

– Öregedés?

– Gyerekkoromban féltem öregekkel beszélgetni, hogy én is hirtelen megöregszem. Mindez addig tartott, míg nem találkoztam egy nyolcvanéves nénivel, aki nagyon energikus és jó humorú volt. Akkor megértettem, hogy nem kell félni az idő múlásától. A ráncok miatt sem stresszelek, hiszen az ember külseje a bensőjével együtt változik.

– Mindig jó döntéseket hoz?

– Amikor a szívem és az eszem összhangban van, nem születhetnek rossz megoldások. Természetesen ez nincs mindig így. Ennek ellenére, úgy érzem, nem hoztam olyan döntéseket, amelyeket szégyellnem vagy megbánnom kellene.

– Három kívánság?

– Egészség, kiegyensúlyozott boldogság, és mindehhez persze pénzre is szükség van...

Varga Márta

Kedvencek:

Étel: lacipecsenye

Ital: fehér félédes bor

Állat: cica

Növény: dús örökzöldek

Virág: liliom

Szín: piros

Napszak: este

Zene: klasszikus

Erényének tartott tulajdonsága: jószívűség

Negatív vonása: titkolózás