A baromfivész vagy másik nevén a madárinfluenza első tünetei még 2002-ben jelentkeztek, majd a 2004 januárjában a Távol-Keleten fejét felütő járvány 2005 és 2006-ban vált világméretűvé, ám a betegség kutatói szerint a veszély a mai napig nem múlt el.

Az elmúlt héten ebben a témakörben tartottak gyakorlati bemutatókkal egybekötött előadássorozatot a járvány elhivatott szakértői – a Nemzetközi Segélynyújtás és Fejlesztés (IRD) elnevezésű amerikai projekt vezetői, a washingtoni USAID (az USA Fejlesztési Hivatala) egészségvédelmi szervezet menedzserei, Ukrajna Diplomáciai Akadémiájának docensei – a krími Alustában az ország tizennégy megyéjének újságírói számára, amelyen lapunk tudósítója is jelen volt.

A felszólalók mindenekelőtt emlékeztettek, a madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A vadon élő vízi szárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Bár vannak eltérések, hiszen míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül gyenge. Egyes vírusváltozatok viszont sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus, a szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak.

A betegség magas lázzal, a belső szervek vérzésével, az állat biztos pusztulásával jár. Tömeges megjelenése esetén a teljes érintett állatnépességet ki kell irtani. Egyrészt állatjárványtani okokból, másrészt, hogy ezzel megelőzhessék az emberi influenza kialakulását. Egyre több genetikailag is igazolt érv szól amellett, hogy az utóbbit emberben mutálódott madárvírus okozta.

Ennek veszélye ma is fennáll, ám bizonyos fokig megnyugtató tény, hogy jelenleg egyik vírus sem terjed emberről emberre. Az emberi betegség kizárólag madárürülék porának, illetve tollpihéknek a belélegzésével jön létre. Fertőzött állat húsa szinte biztosan nem betegítheti meg az embert. Főzéssel, sütéssel ugyanis a vírus elpusztul.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint eddig mintegy kétszáz emberi megbetegedést jelentettek, közülük nyolcvan halálos volt. A legtöbben Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában és Indonéziában estek áldozatul, de a kór közeledhet Irakból, Törökországból és Bulgáriából is. Ukrajnában halálos esetet eddig nem jegyeztek fel, viszont a kór már állatok ezreivel végzett.

A kutatók és előadók felszólalásaiból kiderült, hogy legtöbbünket az érdekel, megbetegítheti-e a madárinfluenza vírusa az embert? Általános tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem fertőzik az embert, és fordítva sem működik. Ám extrém körülmények között mégis előfordulhat. Ilyen például, ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a betegség erős kórokozó vírusát tartalmazó port. Ez esetben kivételesen megtörténhet, hogy a madárinfluenza vírusa közvetlenül az emberi szervezetet támadja meg.

A most induló és egy évig tartó projekt célja a megelőzés és tájékoztatás, a bizonytalanság és az indokolatlan félelmek eloszlatása, a tárgyszerű információk és a gyakorlati példák közvetítése országszerte.

Nigriny Szabolcs

Alusta–Ungvár