Kertészeink állítása szerint a Kárpátalján termő gyümölcsfélék közül a kajszi- után az őszibarackban van a legtöbb, az emberi szervezet számára fontos A-vitamin és karotin. Egyáltalán nem véletlen, hogy e két gyümölcsfajta – ki gondolná, hogy az utóbbiból már több mint kétszázötven fajtát termesztenek szűkebb pátriánkban? – igen népszerű vidékünkön.

A sok fajta között azonban van egy, amelyet még nagyon kevesen kóstoltak. Ezt, a vérvörös húsú őszibarackot, Vaszil Zajac, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Ungvári Nemzeti Egyetem gyümölcs- és szőlészeti karának professzora kísérletezte ki társaival és tanítványaival mintegy három évtizedes kutatómunka eredményeként.

– Miben különbözik ez a vidékünkön eddig ismert őszibarackoktól?

– Amellett, hogy vérvörös a húsa, amely az úgynevezett "R" gén dominanciájának köszönhető, a többinél is nagyobb mennyiségben vannak benne gyógyhatású, biológiailag aktív elemek – sorolja a professzor. – A kínai szilvából kereszteztük, amelynek festék- és fehérjeanyagát ültettük át egy közönséges fajtába, miáltal nemcsak a gyümölcs íze, de méretei is megváltoztak. Nagyobb lett, külseje selymesen bolyhos, húsa rostos, magváló.

– Hány évet terem, meghosszabbítható az élettartama?

– Öt-hét évig mindenképpen, ám szakszerű gondozás mellett a tizenöt éves fák is bő és zamatos termést hoznak. A szüreteléssel nem érnek véget az őszi teendők. Akárcsak kora tavasszal, ilyenkor is meg kell lazítani a fák alatti talajt. Az ágak metszését azonban hagyjuk tavaszra, mert ha ősszel tesszük, a fa könnyezni kezd és száradásnak indul. Ezt a fajtát is permetezni kell. Mégpedig tavasszal és kora nyáron, azért, hogy elejét vegyük a levélzsugorodásnak. Gombásodás ellen viszont egész évben védeni kell. Júliusban választjuk ki azokat a hajtásokat, amelyek erőseknek, életképeseknek látszanak, a többit pedig eltávolítjuk.

– Hogyan metsszünk, mely hajtásokat hagyjuk meg?

– A vezérágakon nyáron az új hajtásokból negyven-ötven centimétereseket, majd a következő tavasszal valamivel hosszabbakat hagyjunk. Ezeken az úgynevezett második generációs ágakon a nyár folyamán tíz-tizenöt centiméteres távolságokban újabb hajtások képződnek, amelyekből harminc-negyven centimétereseket hagyhatunk meg. Ezáltal folyamatossá válik az új hajtások képződése, megerősödése és az elöregedettek eltávolítása, ami javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint a gyümölcs méretét.

– Hogyan rakjuk el télire a szóban forgó finomságot?

– A vérvörös őszibarackot még nem teljesen érett állapotban szedjük le. Ugyanis ládákba helyezve és papírba csomagolva utóérik. Csak egy napi pihentetés után vigyük le állandó helyére, a pincébe. A fogyasztásra, gyümölcslé- vagy lekvárkészítésre szánt őszibarackokat hagyjuk továbbra is a fán, mert ott gyorsabban érnek, válnak még édesebbé.

– Hol vásárolhatók ilyen facsemeték?

– Egyelőre csak a kísérleti telepünkön nőnek, kereskedelmi forgalomba nem kerültek. Ellenben más fajták, amelyeket szintén ez a kutatócsoport kísérletezett ki és hektáronként háromszáz-négyszáz mázsás termést hoznak, már megvásárolhatók a megye piacain és egyes kertészeteiben.

– Mennyire időigényes a kutatómunka?

– Legalább öt évre van szükség bármelyik fajta kikísérletezésére. Persze, párhuzamosan végzem ezeket, leginkább a munkácsi járási Fagyaloson (Medvegyivci) lévő hathektáros gyümölcsösben. Oltogatok, variálgatok, próbálgatom, mit mivel lehet és érdemes keresztezni. Nem dicsekvésként mondom, de őszibarackból már kétszázötven, szilvából hetven, kajszibarackból ötven, mandulából pedig húsz fajtám van. Még iskolás koromban ragadt rám ez a szenvedély. Hatodikos lehettem, amikor felfigyeltem, mivel foglalatoskodik az édesapám. Megpróbáltam utánozni, sikerült. Azóta nem tudom abbahagyni.

Szíjjártó Erika