Pásztor Emil tanár úr a Finn nevek toldalékolása a magyar helyesírásban című írásában a betűkettőzéssel jelölt hosszú magánhangzóra végződő finn közszavak és tulajdonnevek toldalékos alakjainak írásával foglalkozik. Arra a következtetésre jut, hogy az Espoo-, Sillanpää-féle szavakhoz legjobb volna kötőjellel kapcsolni a toldalékokat, azaz az Espoo-ig, sillanpää-i szavak mintájára írni a toldalékos alakokat.

Hasonló probléma vetődik fel a tulajdonnevek egy másik csoportjában, a márkanevek toldalékos alakjainak írásakor. Az idegen márkanevek között előfordulnak olyanok, amelyek két azonos rövid magánhangzóra végződnek, például Cherokee kerékpár, Daewoo háztartási gép, Pedigree kutyaeledel, Toffifee csokoládé stb.

Az akadémiai helyesírási szabályzatban nem foglalkozik külön szabálypont a márkanevek toldalékolásával, ebből arra következtethetünk, hogy a toldalékos alakokat az egyéb tulajdonnevek mintájára kell írnunk. A magánhangzóra végződő idegen tulajdonnevek toldalékolásakor, pontosabban a toldalékos alak írásakor több szabálypontot is figyelembe vehetünk: a 215., a 216. a) és a 217. a) pontot.

A 215. szabálypont szerint "Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez". Ennek alapján a Cherokeevel, Daewooval; Pedigreet, Toffifeet; daewooi, toffifeei formák a helyesek. A toldalék kötőjel nélküli kapcsolását egy analóg példa is megerősíti. A szabályzat szótári részében nincs hasonló – két azonos magánhangzóra végződő – szót bemutató példa, de a Helyesírási kéziszótárban és a Magyar helyesírási szótárban rábukkanhatunk a Waterloo, waterlooi szóalakra. Ennek mintájára a helyesírási szabályzat szellemében elfogadhatónak, sőt kívánatosnak tűnik, ha a toldalékot kötőjel nélkül közvetlenül egybeírjuk a két azonos magánhangzóra végződő tővel.

A 216. a) szabálypont szerint a rövid a, e, o, ö hangra végződő közszavak és tulajdonnevek olyan toldalékos alakjaiban, amelyekben ezek a hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő, a kiejtést kell tükröznünk, és á, é, ó, ő betűt kell írnunk. A szabálypontban felsorolt példaszavak között nem találunk olyanokat, amelyek két azonos mássalhangzóra végződnek. Ha mégis alkalmazzuk ezt a szabályt az előbbi márkanevekre, akkor a toldalékos formák így alakulnak: Cherokeével, Daewoóval; Pedigreét, Toffifeét; daewoói, toffifeéi. Az ily módon toldalékolt szóalakok több okból sem szerencsések. Az íráskép a kiejtés szempontjából megtévesztő lehet, hiszen ezekben a formákban az oó végződéshez általában [ó]-s kiejtést, az eé végződéshez általában [é]-s kiejtést asszociálunk. Pedig a kettőzött betű nem mindig a vele azonos hosszú mássalhangzót jelöli. A Cherokee például kiejtve [cseroki], azaz az ee betűpár i hangot jelöl, a koreai Daewoo márka oo betűkapcsolata a magyar kiejtésben [u] vagy [ú] hangként hallatszik. A másik ok, ami a 216. a) pontban megfogalmazott szabály alkalmazása ellen szól, az, hogy ezekben a formákban a toldalékoláskor megváltoztatjuk az eredeti márkanevet. A Pedigreével formából kétféle alapalakra következtethetünk, hiszen egyaránt alapforma lehet a Pedigreé és a Pedigree változat. Márpedig a tulajdonnevek írásakor az egyik legfontosabb szempontunk az állandóság biztosítása, ami a toldalékos alakok esetében az alapforma gyors és egyértelmű visszaállíthatóságát jelenti.

A 217. a) szabálypont a toldalékok kötőjeles kapcsolását abban az esetben ajánlja, ha a szó végén az utolsó kiejtett hangot "betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli". A szabály alkalmazásával létrehozott toldalékos formák: Cherokee-vel, Daewoo-val; Pedigree-t, Toffifee-t; daewoo-i, toffifee-i. Egyetérthetünk Pásztor Emillel abban, hogy a magánhangzót jelölő kettőzött betű szokatlan jelenség a magyar írásrendszerben, tehát erre alapozva van jogosultsága a kötőjeles írásmódnak. Analóg példák hiányában, csupán a jellemző jegyek részbeni egybeesése alapján, ezt a szabályt tarthatjuk leginkább megfelelőnek példaszavaink toldalékos alakjainak írásakor.

A magánhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen márkanevek toldalékolásának lehetőségeit vizsgálva tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy célszerű lenne minden esetben kötőjellel kapcsolni a toldalékot.

Fercsik Erzsébet

(Magyar Nyelvőr)