Bár még az előrehozott parlamenti választások körüli huzavona van előtérben, sokan már az ország leendő elnökének személyét találgatják. Persze – mint azt a Korrespondent elemzője is megállapítja – ennek is megvan a maga aktuálpolitikai jelentősége.

Míg korábban a közvélemény-kutatások Julija Timoseko államfői esélyeit támasztották alá, mostanra a helyzet némileg változott. A legutóbbi felmérések szerint Viktor Janukovics népszerűségi mutatója jelentősen növekedett. Ha most lenne az elnökválasztás, a Régiók Pártjának elnöke legalább annyi szavazatot kapna, mint a narancsos forradalom hercegnője.

Julija Timosenkót a megkérdezettek 21,4 százaléka támogatja minden feltétel nélkül. Viktor Janukovics esetében ez a mutató egy százalékkal jobb. A miniszterelnök eddigi ténykedését a válaszadók kevéssel több mint fele pozitívan értékeli, minden harmadik viszont kudarcnak tartja. Janukovics ellenzéki magatartása, illetve politikai megnyilvánulásai kísértetiesen hasonló elbírálásban részesült.

Az új kormány felállása óta eltelt időszak politikai csatározásainak egyértelmű vesztese Viktor Juscsenko. A közvélemény-kutatásban részt vevők nyolcvankét százaléka nyilatkozott úgy, hogy az államfő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s mindössze 12,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elnökválasztáson ismét rá szavazna. Megjegyzendő, hogy az év elején ez utóbbiak aránya még 34,8 százalék volt.

Az államfő népszerűségvesztését az elemzők általában Juscsenko hintapolitikájával magyarázzák. A Podrobnyosztyi cikke szerint a grúz–orosz konfliktusban tanúsított következetes kiállását a többség pozitívan fogadta, ám a belpolitikai bizonytalankodás teljesen lerombolta az így szerzett szimpátiát. Sokan az ő szemére vetik az ún. demokratikus koalíció szétesését, azt, hogy az ország ismét a politikai válság csapdájába esett.

Nem lelkesedik a közvélemény az elnök válságkezelő intézkedéseiért sem. Sőt, a többség azon a véleményen van, hogy a politikai életben maradás érdekében Juscsenko feláldozta gazdaságfejlesztő programját, s lényegében lemondott a korábban meghirdetett szociális fejlesztésről is.

KISZó-összeállítás