Immár négy éve, hogy megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Kezdetben talán voltak, akik fanyalogva fogadták a kezdeményezést – afféle "ellenMáértnek" fogták fel –, ám az idő bebizonyította: nem ez volt az Országgyűlés elnökének, dr. Szili Katalinnak a célja.

2004 szeptemberére – ekkor Magyarország már néhány hónapja az Európai Unió tagja – nyilvánvalóvá vált: az EU-s csatlakozás önmagában nem oldja meg a szlovákiai magyarság problémáit, sejteni lehetett, hogy az unió kapujában álló romániai magyarságét sem, a "kinnrekedtekéről" nem is szólva. Azaz továbbra is szükség van együttgondolkodásra, tudatos tervezésre s közös érdekképviseletre. Nem véletlen, hogy a magyar parlamenti ellenzék delegáltjai alapító tagjai lettek a KMKF-nek, amelyről Németh Zsolt, az Orbán-kormány külügyi államtitkára is elismerőleg nyilatkozott. Így a testület egyike lett annak a néhány, kivételnek számító fórumnak, amelyen létrejött a konszenzus a bal- és a jobboldal között. Ez különösen annak fényében nyom sokat a latban, hogy tudjuk: a nemzetpolitika, azon belül is a határon túli magyarság kérdése sok esetben emocionálisan túl- vagy alulfűtött, másrészt olyan eszköz, amelyet a politikai erők saját célkitűzéseik megvalósításához is felhasználhatnak. Az is bebizonyosodott, hogy a nemzetpolitika területe nem csupán kormányzati hatáskör, hanem parlamenti is, s amelyben – szerintem – a civil szférának is komoly szerepe lehet.

Létrejött egy fórum, amely összeköti a magyar nemzetrészeket. Hogy ez nem üres szólam, igazolja, hogy kiállt a kárpátaljai magyar oktatási rendszer mellett – mint ahogy a felvidéki MKP és Erdélyből Tőkés László európai parlamenti képviselő is.

A KMKF léte gyógyírt jelentett egy másfél évtizedes sebre. Megteremtődött a lehetőség, hogy a határon túli magyarságot valamilyen formában érintő döntések esetében szervezeteik már a törvényalkotási folyamatban képviseljék közösségük érdekeit. A magyar nemzetstratégia kidolgozása, valamint a brüsszeli lobbiiroda létrehozása pedig új távlatokat nyit, azt jelenti, hogy például az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megjelenítheti közösségünk érdekeit az Európai Unió "fővárosában".

Persze felvetődhet, hogy más szemüvegen keresztül nézzük a kérdést mi, és másként látják a mellettünk élő népek. Nos, nem szabad elfelejteni: a fórum nemcsak a magyarságot, hanem a szomszédos országokat is összeköti, hiszen támogatja a kisebbségek állampolgárság szerinti államai – azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország – euroatlanti integrációját. Hogy ez a tény mit ér, azt jelzi, hogy például Ukrajna csatlakozása esetén a szerződés ratifikációját Romániában az RMDSZ vagy Szlovákiában az MKP biztosan támogatja majd.

Tóth Viktor