Viktor Juscsenko államfő elégedetten nyilatkozott a franciaországi Evian városából az utolsó pillanatban Párizsba átvitt Európai Unió–Ukrajna csúcsértekezleten született eredményekről. Ugyanakkor hazai és nemzetközi elemzők szerint jól hangzó ígéreteken kívül gyakorlatilag nem sokat lépett előre Kijev eurointegrációs politikája.

A Huszonheteknél jelenleg elnöklő francia államfő, Nicolas Sarkozy vezetésével lezajlott fórumon Viktor Juscsenko ukrán elnök, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő arról állapodott meg, hogy legkorábban 2009 második felében aláírhatják a közeledési folyamatban fontos állomásnak tekinthető társulási egyezményt. Emellett Brüsszel kész arra, hogy már az idén elkezdődjenek az ukrán állampolgárok vízummentes utazását célzó tárgyalások. "Ma egyértelmű választ kaptunk Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok várható alakulását illetően" – értékelte a fejleményeket Viktor Juscsenko. Hozzátette: a társulási megállapodás minőségileg új szintre helyezheti Ukrajna és az EU kapcsolatait. Az államfő azt is elmondta, hogy a jövőre megszületendő dokumentum ma még csak 65 százalékos arányban van készen. Ezzel arra utalt, hogy a kijevi diplomáciának még bőven van tennivalója ezen a téren. Arról is nyíltan beszélt, hogy a vízummentességet célzó tárgyalások sok időt vesznek majd igénybe, attól reális eredményeket csak négy-öt év után érdemes várni.

A keddi megbeszéléseket elemzők rávilágítanak, Ukrajnának nem kedvezett a fórum előtt egy héttel kirobbant koalíciós válság. Erre egyébként Nicolas Sarkozy is utalást tett közös sajtótájékoztatójukon. Az is kiszivárgott brüsszeli körökből, hogy az uniós vezetők nagyon nem tartanák szerencsésnek, ha Ukrajnában újra előrehozott választások lennének, mert az csak tovább bonyolítaná és lassítaná az egyébként is nehézkes integrációs folyamatokat.

Politológusok kommentárjaikban hangsúlyozzák, a társulási megállapodás önmagában még nem jelent tagjelöltségi perspektívát, csupán jelzés, hogy az ajtó nyitva marad Ukrajna előtt. Mások szerint ugyanakkor már az a tény is sikerként könyvelhető el, hogy legalább nem csapták be az ajtót az ország előtt. Találgatások szerint a kaukázusi konfliktus láttán az Európai Unió tekintettel van az Ukrajnára nehezedő orosz nyomásra, ezért a zárónyilatkozatban a Huszonhetek elismerték Ukrajna európai választását, s készek segíteni a fokozott közeledést, a politikai, a gazdasági és a jogi rendszer EU-s harmonizációját. A képzeletbeli mérleg másik serpenyőjébe viszont azok a tények kerülhetnek, hogy Ukrajna politikai, gazdasági és szociális stabilitás híján képtelen jelentősebb előrelépésre. Nemzetközi elemzők rávilágítanak, nincs idő a halogatásra, az országban gyorsítani kell a reformok folyamatát. Ebben pedig, mint arról már szó volt, az unió kész segíteni. Már csak azért is, mert Ukrajna kulcsfontosságú a közös európai biztonság szempontjából és nem szabad elfeledkezni az energiaszállítások terén betöltött szerepéről sem.

Az elnöki titkárság hivatalos honlapján található kommentárban fontosnak tartják megemlíteni még, hogy a kilencvenes évek elején több mint egy tucat ország írt alá hasonló társulási egyezményt, s ma már mind uniós tag.

D. Gy.