Eltérő várakozások előzik meg a mai EU–Ukrajna csúcstalálkozót. A franciaországi Evianban sorra kerülő fórumtól az ország vezetői előzetesen azt várták, hogy Kijev számára szerződésben rögzítik az uniós tagjelöltséget. Ám a csúcsot felvezető kommentárokból az világlik ki, hogy erre szinte semmi esély.

A bizakodó ukrán várakozásokat az is táplálta, hogy a Grúziával szembeni orosz katonai fellépés látványosan felgyorsíthatja közeledésüket a Nyugathoz. Az ukrán vezetők attól is tartanak, hogy ellenkező esetben az orosz többségű Krím-félszigeten megismétlődhet a grúziai forgatókönyv. Bizonyos közlések szerint Moszkva már most orosz útleveleket ad ki a krími oroszoknak, s katonapolitikai szempontból csak bonyolítja, s még veszélyesebbé teszi a helyzetet a fekete-tengeri orosz hadiflotta ottani állomásoztatása. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa a minap még arról beszélt, hogy az uniónak világos támogatást kell nyújtania Ukrajna jövőbeli EU-tagságra irányuló törekvéseihez, nehogy Kijev váljék Moszkva következő célpontjává.

Lengyelország, a balti államok, valamint a svédek és a britek szerint is Ukrajnának helye lenne a közös európai asztalnál. Radek Sikorski lengyel külügyér azon a véleményen van, hogy Ukrajna integrációs törekvéseinek egyértelmű felkarolása lenne a leghatásosabb válasz az oroszok kaukázusi erőfitogtatására. Urmas Paet, az észt diplomácia vezetője azt mondta, "fontos, hogy a NATO és az EU a lehető legnagyobb támogatást nyújtsa most Kijevnek, mert a kialakult helyzetben csak így garantálhatja az ország és a régió biztonságát".

Németország és Franciaország azonban nem akarja erősíteni Moszkvában azt az érzést, hogy a Nyugat igyekszik "bekeríteni", ezért – diplomáciai források szerint – elérte, hogy az EU–ukrán csúcson elfogadandó közös nyilatkozat legújabb szövegtervezetéből kikerüljön Ukrajna "európai perspektívájának" uniós részről történő említése. Hírforrások szerint jelenleg ott tartanak, hogy a szövegben az EU egyszerűen "tudomásul veszi" Ukrajna európai törekvéseit, és nyitva hagyja az ajtót az EU–ukrán viszony "továbbfejlesztése" előtt. A gyakorlatban ez egy megerősített partnerségi nyilatkozatban nyerhet tartalmat. Bernard Kouchner, az unióban elnöklő Franciaország külügyminisztere kitért az ukrán belpolitika kiszámíthatatlanságára is. Szerinte árt az ország nemzetközi megítélésének és európai perspektívájának, hogy a múlt héten a végletekig kiéleződtek a Julija Timosenko miniszterelnök és Viktor Juscsenko elnök közötti viták, ami pártjaik koalíciós szakadásához vezetett.

Evianban elvben Juscsenko lenne José Manuel Barroso EU-bizottsági elnöknek és Nicolas Sarkozynek, az EU soros elnökségét adó Franciaország államfőjének a tárgyalópartnere. Az ukrán belviszály kirobbanása nyomán azonban Brüsszelben elhangzottak olyan vélemények: jó lenne, ha Juscsenko és Timosenko – ellentéteik félretételének jeleként – együtt utazna el a Genfi-tó partján fekvő városba. "Azt szeretnénk, ha lenyugodna a politikai színtér" – fogalmazott Bernard Kouchner.

Az ukrán tárgyaló-küldöttség egyik tagja az elutazást megelőzően azon reményének is hangot adott, hogy az eviani fórumon jelentős előrelépést sikerülhet elérni a vízumrendszer könnyítése terén. Kosztyantin Jeliszejev külügyminiszter-helyettes sürgette, végre kezdődjenek el azok a tárgyalások, melyeknek célja az ukrán állampolgárokkal szembeni szigorú vízumfeltételek belátható időn belüli eltörlése.

D. Gy.