A korábbiakhoz képest számomra egy kissé másképp, némi negatív utóhanggal visszhangzik a tanévnyitót jelentő első csengő. Nem akarok vészharangot kongatni, hiszen a helyzet több szempontból is felemás. Ivan Vakarcsuk oktatási és tudományos miniszter hírhedtté vált rendelete – és az emelt szintű érettségi bevezetése – hátrányosan érinti a nemzetiségeket, s emiatt lavina indult el a magyarok körében. Sok elsős anyanyelve helyett az államnyelven kezdi meg iskolai tanulmányait.

Félreértés ne essék: a szülők nem azért taníttatják ukrán tannyelvű osztályokban, oktatási intézményekben gyermekeiket, mert esetleg rosszat akarnak nekik. Nem. Kétségtelen, hogy a jó szándék vezérelte őket: azt szeretnék, hogy csemetéik elsajátítsák az államnyelvet, s a későbbiekben minél jobban érvényesüljenek.

A fő kérdés: az út, amelyet céljuk eléréséhez választottak, elvezet-e a kívánt eredményhez? Bizonyára lesznek esetek, amelyek szerint igen, én mégis szkeptikus vagyok. Bizonyított tény, hogy az ember anyanyelvén sajátíthatja el legkönnyebben és legmagasabb szinten az ismereteket. Azt se feledjük: a magyar gyerekek ukrán nemzetiségű társaiknál jóval nehezebben tanulhatják meg az államnyelven előadott tananyagot. Jó képességeik ellenére is alacsonyabb osztályzatokat kaphatnak akár a náluknál lustább vagy kevésbé eszes ukrán osztálytársaiknál. Ez esetben pedig sok minden elérhető, csak az a bizonyos cél nem. Ennek fényében azok döntöttek jól, akik minden szóbeszéd vagy ijesztgetés dacára mégis a magyar osztályok vagy intézmények mellett tették le voksukat. Őket dicséret illeti.

Nem így az oktatási minisztert. Vakarcsuk rendeletének – akár életbe lép, akár nem – nemzetiség-, így magyarellenes éle van. Hogy célja ilyen-e, az nézőpont kérdése, s ha igen, már önmagában elítélendő. Egy, az európai struktúrákba integrálódni kívánó országban éppen a csatlakozás egyik akadálya lehet. Nyilvánvaló: nem elég európaiságról beszélni, aszerint is kell gondolkodni.

Szerencsére nemcsak negatív, hanem pozitív példát is említhetek. Bár jelenleg az exrektor Vakarcsuk a miniszter, Mikola Veges pedig "csak" az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora, az előbbi mégis vehetne néhány különórát az utóbbitól az európai gondolkodás témakörében. A megnyíló magyar kar puszta léte is a békés egymás mellett élés, a tolerancia erősítője. Gazdagítja a nemzeti egyetemet és a kárpátaljai magyar oktatási rendszert. Ráadásul a legfrissebb adatok szerint idén 122 magyar diák kezdi meg tanulmányait az UNE-n, döntő többségük tandíjmentesen. Valahol ez is azokat a szülőket igazolja, akik az anyanyelvű oktatás mellett döntöttek.

Tóth Viktor