Az olimpiai éremtáblázaton első Kínát is soraiban tudó Ázsia csak második lett a kontinensek rangsorában, az Egyesült Államokkal harcba induló Amerika pedig harmadik. Afrikát a hosszútávfutók mentették meg a nagy leégéstől. A győztes Európa, élen az oroszokkal és a britekkel.

A pekingi olimpián 302 aranyérmet osztottak ki, a kínaiak nyerték a legtöbbet, szám szerint 51-et. A földrészek szerinti bontásban azonban Ázsia így is csak a második.

Az első helyet a legtöbb országgal (29) aranyat szerző Európa szerezte meg. A 133 elsőség közül az oroszok nyerték a legtöbbet, 23-at. Európából tíz olyan ország volt, amely egy elsőséggel járult hozzá a sikerhez, a britek 19, a németek 16 aranyérmet nyertek. A magyar csapathoz hasonlóan Lengyelországnak, Norvégiának, Csehországnak, Szlovákiának és Grúziának is 3–3 aranyérme van.

Ázsia a második 84 arannyal, amelyek kétharmadát a hazai versenyzők hozták. A két második legerősebb, Japán és Korea együtt szerzett 22 elsőséget, ami a kínaiak termelésének felét sem éri el.

Az Egyesült Államok szerezte a harmadik helyen végzett földrész 56 aranyából a legtöbbet, szám szerint 36-ot. Ezek majdnem negyedét az úszó Michael Phelps tehette el. Az amerikai aranyak hatodát nyerte atlétái révén Jamaica, ezzel második lett a földrészen.

Ausztrália és Óceánia 17 aranyát két ország szedte össze, 14–3-ra nyertek az ausztrálok Új-Zéland ellen. A legeredményesebb ausztrál, az úszó Stephanie Rice egymaga annyi aranyat vállalt, mint maga Új-Zéland.

Afrika végzett az utolsó helyen, 12 arannyal, a kenyai és az etióp hosszútávfutók kilencet vállaltak ebből.

KISZó-összeállítás