Kárpátalja területileg legnagyobb járása a Técsői. Ebből logikusan az következne, hogy a mezőgazdasági földterületek hányada is nagyobb a többi járásénál. A valóságban azonban ez nem így van. Elsősorban az időjárási körülmények nem teszik lehetővé, hogy ezen a vidéken a mezőgazdasági kultúrákat nagyobb mennyiségben termesszék, másodsorban pedig leginkább a burgonya és a kukorica művelésére alkalmasak a járás termőföldjei, ezért ebben a járásban sokkal inkább az állattenyésztés dominál.

– A Técsői járás jelentéktelen mennyiségű mezőgazdasági terméket állít elő – tájékoztatott ottjártunkkor Mihajlo Zizeny, a járási mezőgazdasági osztály vezetőjének helyettese. – A lakosság túlnyomó többsége egyénileg vagy farmergazdaságokba tömörülve állattenyésztéssel foglalkozik. Legutóbb a járásunkban több mint harmincegyezer szarvasmarhát, közöttük húszezer tehenet számláltunk össze. A sertések száma meghaladja a hatvanhét-, a bárányoké megközelíti a harminchét-, a baromfié pedig a nyolcszázezret, kecskékből hétszázötvenhárom egyedet regisztráltunk. Igaz, ezek még a júliusi árvíz előtti adatok, a kárfelmérés most folyik, és nyilván valamelyest csökkennek majd az említett adatok.

Az osztályvezető a továbbiakban elmondta, hogy például Kricsfalván bivalyokat is nevelnek a magángazdák, számuk jelenleg huszonhat. A Técsői járás havonta mintegy hétszáz tonna húst, kilencezer liter tejet és közel ugyanennyi darab tojást ad el az államnak.

Az állattenyésztés fejlesztésére a járás az idén száznyolcvanezer hrivnya állami támogatást kapott, s ehhez jött még a megyei költségvetésből származó, illetve a jelenlegi komplex agráripari program szerint a farmergazdaságoknak gépek vásárlására és banki hitelek csökkentésére folyósított összeg, ami kétszer huszonötezer hrivnya.

(nigriny)