Grúzia állítólag visszavonta csapatait az augusztus 6-i, a fegyveres összecsapás előtti állapot szerinti vonalakra, vagyis a senki által el nem ismert Dél-Oszétia határaira. A Nyugat, a NATO zavarodott, a szövetségesnek tekintett Grúzia "bevitte őket az erdőbe", ahogy egy névtelen brüsszeli NATO-forrás fogalmazott – írja az MTI.

A tbiliszi kormánydöntésben szerepet játszhatott a nagy orosz katonai minőségilétszám-fölény, hiszen Moszkva a "területileg illetékes", Vlagyikavkáz-központú 58. hadserege mellett bevetette a 76. pszkovi elit ejtőernyős-légiszállítású hadosztályát is a mindössze 18 ezer fős, de igen jól felszerelt és kiképzett grúz hadsereg ellen. Ami a légierőt illeti, mindkét fél nagyjából azonos (szovjet) géptípusokat alkalmazott, elsősorban az Afganisztánban bevált Su-25-ös csatarepülőgépet, amelyet az 1990 előtti időkben a tbiliszi 31. számú katonai repülőgépgyár állított elő. Moszkva elővigyázatosságból megbombázta a Su-25-ös-gyárat is, miközben több gép elvesztését is beismerte.

A Népszabadság értesülése szerint Izrael bejelentette, felfüggeszti fegyverhadieszköz-szállításait Grúziának. Izrael a többi között korszerű, nagy hatóerejű LAR-160-as rakéta-sorozatvető rendszereket és pilóta nélküli felderítő gépeket szállított a grúz hadseregnek, amelynek kiképzésében, felszerelésében az amerikaiak rendkívül nagy szerepet játszottak.

Az orosz és az amerikai elnök telefonkonzultációt tartott, amelynek során Dmitrij Medvegyev jelezte: Grúziának vissza kell vonulnia Dél-Oszétiából és szerződésben kell vállalnia, hogy a vitás kérdés megoldásában lemond az erőszak alkalmazásáról.

A NATO, miként a legtöbb nyugati szervezet, kínos helyzetben van, hogyan kommentálja a grúzok által indított támadás következményeit. Ennek kapcsán Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tartózkodott Moszkva közvetlen elítélésétől és amiatt fejezte ki sajnálkozását, hogy "aránytalanul nagy erőt" alkalmaznak Grúziában, és megismételte az azonnali tűzszünetet sürgető felhívását. Kifejezte aggodalmát, hogy "nem tartják tiszteletben Grúzia területi integritását" – olvasható a közleményben, ugyancsak Oroszország nevének említése nélkül. Brüsszeli névtelen NATO-források szerint a konfliktus akár évekkel is visszavetheti Grúzia (és Ukrajna) NATO-felvételét.

Ukrajna, mint Tbiliszi szövetségese és NATO-tagjelölt partnere egyébként jelezte, fontolgatja a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont blokád alá vételét. Ha ez bekövetkezne, a konfliktus veszélyes mértékben kiterjedne. Oroszország fekete-tengeri flottaegységei egyébként blokád alá vonták Grúzia fekete-tengeri kikötőit, mindenekelőtt a Poti körzetében lévő polgári-kereskedelmi, haditengerészeti és olajkikötő komplexumot (Supsa-Kulevi), valamint délen Batumit (amelynek olajkikötő részlegét a kazahok nemrég megvásárolták, hogy saját olajukat-gázukat innen értékesítsék Nyugatra).

Továbbra is ellentmondó hírek érkeznek a konfliktus stratégiai jelentőségű gazdasági-energiapolitikai hátteréről, Grúzia, mint a kaszpi-tengeri, közép-ázsiai lelőhelyeket a Nyugattal összekötő (jelenleg egyetlen) stratégiai folyosó helyzetéről. Grúziában ágazik ketté a két stratégiai útvonal, délre Törökország felé a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) a térség legfontosabb olajvezetéke, a Fekete-tenger felé tartó Baku–Supsa-vezeték, továbbá a vasútvonalak alkotják a nyugatra tartó másik ágat.

Azerbajdzsán kénytelen visszafogni termelését. Olajának legfontosabb, Oroszországot elkerülő útvonala, a BTC csővezeték üzemképtelen, a múlt héten kurd terroristák felrobbantották. Nem tudni, hogy a grúz olajkikötőket az orosz flotta meddig tartja blokád alatt, mikor futhatnak ki, illetve be a Nyugat olajszállító tankerei. Azerbajdzsán, a nagy nyugati olajvállalat-koncessziósok kénytelenek visszafogni, raktárra termelni a régió legnagyobb mezőjéről, az Azeri–Chirag–Guneshli (ACG) tengeralatti kútjaiból. Az orosz blokád bénítja a Kulevi kikötőkomplexumnál végződő, a Nyugat stratégiai terveiben az egyik legfontosabb alternatív olajútvonalat az akár évi tízmillió tonna olajat szállító Baku–Kulevi (Baku–Supsa/ Batumi) vasútvonalat is.

Ami a dél-oszétiai válság kimenetelét illeti, a Népszabadság egy izraeli elemzőt idézve négy lehetséges változatot/következményt említ:

1. A két szakadár terület (Abházia és Dél-Oszétia) Koszovóhoz hasonlóan kikiáltja függetlenségét.

2. Oroszország folytatja a katonai nyomást mindaddig, amíg a grúz Amerika-barát Szaakasvili nem kapitulál.

3. A jelenlegi grúz elnök megsenyvedi a megszégyenítő katonai vereséget, a két szakadár terület elvesztését, Moszkva lenyeleti Washingtonnal a békát és Grúzia élére oroszbarát vezető kerül.

4. Moszkva dél-oszétiai és abháziai győzelme, a bevetett eszközök megfélemlítik Oroszország "saját" kaukázusi szakadárjait, a Csecsenföldet, Dagesztánt, Ingusétiát, ne szálljanak szembe az oroszokkal.

Szaakasvili köszönetet mondott Kijevnek

A Grúziában tartózkodó Volodimir Ohrizko tanácskozott Mihail Szaakasvilivel. Az ukrán külügyminiszter tájékoztatta a grúz elnököt azokról az erőfeszítésekről, melyeket Kijev tesz a kialakult háborús helyzet mielőbbi felszámolására. A Podrobnosztyi információja szerint Szaakasvili köszönetet mondott az ukrán vezetésnek "a pontos és egyértelmű állásfoglalásért".

Mint ismeretes Viktor Juscsenko megbeszéléseket folytatott az Európai Unió tagországainak vezetőivel. Ezek során arra kérte a politikusokat, hogy tegyenek lépéseket a grúziai helyzet normalizálása, a katonai akciók beszüntetése érdekében.

A külpolitikai elemzőket is meglepte Richard Holbrooke kijelentése. A volt külügyi államtitkár szerint az, hogy Oroszország megtámadta Grúziát, egyértelműen jelzi: Moszkva vissza kívánja állítani befolyását az egykori szovjet régióban. Grúzia után Ukrajna következhet – idézi a Podrobnosztyi az amerikai politikust. Holbrooke még hozzátette: Kijevnek elsősorban nem katonai támadástól kell tartania, hisz az ötvenmilliós Ukrajna egészen más kategóriába tartozik, mint az ötmilliós Grúzia. Ám az biztosra vehető, hogy az orosz nyomás erősödni és durvulni fog.

Romániai félelem: Erdély lehet a következő...

Grúzia szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett foglalt állást Románia Legfelső Védelmi Tanácsa. A testület ülésére szombaton késő este került sor, miután Traian Basescu államfő visszatért Kínából.

A döntés hasonló ahhoz, amelyet a testület Koszovó függetlenné válásakor hozott, s amely – Székelyföldre nézve precedenstől tartva – Szerbia integritásának tiszteletben tartását követelte.

A tanács leszögezte: Románia már korábban is fokozott figyelemmel követte a Kaukázus és a Fekete-tenger térségében a befagyasztott konfliktusos zónák helyzetének alakulását, és következetes módon ezúttal is a fegyvernyugvást, a tárgyalások megkezdését és a térség békéjének biztosítását szorgalmazza.