A napokban ért véget a felvételi kampány, amely sok mindenben eltért a korábbiaktól. A felsőoktatási tanintézetekbe jelentkezők előbb az emelt szintű érettségin belüli zűrzavaron estek át, majd az egyetemi, illetve főiskolai felvételik körüli hercehurca tette próbára a tűrőképességüket. Most, hogy már tényleg csak napok kérdése: ki milyen szakra nyert felvételt, ösztöndíjasként vagy tandíjért szerzi meg a tudást, az oktatási tárca vezetője is megszólalt.

Az egyik országos hetilapnak adott interjújában Ivan Vakarcsuk elismerte, hogy "az ukrán felsőoktatásnak sajnos még akadnak hiányosságai". Az önkritika igazán tiszteletreméltó a szaktárca vezetőjétől, csak éppen arra nem ad választ, hogy hol kapott léket a felsőoktatási rendszer hajója, kit is kellene okolni a hibákért? Mert azokért a rendellenességekért, amelyek az idei felvételiknél felszínre törtek, az oktatási minisztérium is okolható.

Elsőként vegyük a kedvezményezettekre vonatkozó, még tavaly decemberben kelt egyik rendeletet. Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők közül a törvény szerint előnyt élveznek az első és második kategóriájú rokkantak. Idén az Ungvári Nemzeti Egyetemre hatvanöt invalidus adta be a kérvényét. Ebből kilencen a zsurnalisztikára, ahol mindössze tizenöt ösztöndíjas hely volt. A törvény szerint tehát fel kell venni őket. Ismerve az újságírás belső boszorkánykonyháját, nehezen tudom elképzelni, hogyan lesz képes száguldó riporterként dolgozni a vak, süketnéma, tolószékes és más fogyatékkal élő fiatal, miután kézhez kapja újságírói diplomáját. Az sem fér a fejembe, hogy az egyik Odessza megyei egyetemre jelentkező ifjú ember miként tudta iratokkal igazolni szülei halálát. Igaz, az árvaság feljogosít arra, hogy valaki minimális pontokkal is ösztöndíjas helyet kapjon. Számomra furcsa az is, hogy az egyik főiskolán egy éjszaka valakik feltörték és kimásolták az egész teszt-adatbázist, így csak akkor esett le az álla a vizsgáztatóknak, amikor másnap a harminc diáknak a fele elérte a maximális 200 pontot. A hekkerek, mint a nyomozás után kiderült, több ezer euróért adták el a feladatok megoldásait.

A szakminiszter tehát igencsak enyhén fogalmaz, miután ezeket a szerinte "apró botlásokat" sorolja az ukrán hetilap cikkében. Szerintem kicsit jobban beletúrva a törvényekre támaszkodó "szennyes-kupacba", sokkal bűzösebb és bűnösebb dolgok is felszínre kerülnének a hazai felsőoktatásban. Már csak az a kérdés, hogy kinek írják be érte az intőt...

Fedák Anita