Belgrádban elfogták a boszniai fő háborús bűnöst, aki hamarosan Hágába kerülhet. Szarajevóban utcai ünnepléssel, a szerb nacionalisták tüntetéssel fogadták a hírt, közölte a Népszabadság.

Radovan Karadzsics annyira bízott álcázásában, hogy az utóbbi időben Belgrádban élt, s egy magánrendelőben alternatív gyógyászattal foglalkozva pénzt is keresett – derült ki egy sajtóértekezleten, amelyet azután tartottak, hogy a boszniai szerbek volt vezérét a szerb titkosszolgálat elfogta. Rasim Ljajics, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöke közölte, hogy a hatvanhárom éves férfi Dragan Dabics néven élt Új Belgrádban. Ljajics szerint azért nem ismerték fel lakásadói sem, mert hosszú szakállat viselt.

Az 1995 óta menekülésben lévő Karadzsics mozgását most igyekeznek rekonstruálni, hogy az így szerzett ismereteket felhasználják a hágai Nemzetközi Törvényszék által még körözött két szerb háborús bűnös, Ratko Mladics tábornok, boszniai szerb hadsereg-főparancsnok és Goran Hadzsics horvátországi szerb vezető megtalálásához.

A szerb állami vezetés határozott szándéka végigvinni a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködést – nyilatkozta Rasim Ljajics a sajtóértekezleten. Ez az eset is bizonyítja, nem a szerb hatóságok döntésétől függ, hol, mikor és kit tartóztatnak le. Belgrádra Ratko Mladics elfogása és kiadása érdekében nehezedett, s nehezedik a legnagyobb nyomás, s csak kevesen várták, hogy Karadzsicsot veszik őrizetbe, akit egyébként hosszabb ideje megfigyelés alatt tartott a titkosszolgálat.

Az, hogy a volt boszniai szerb elnököt, aki egyébként nem szerb állampolgár, kiadják-e Hágának, hat nap alatt eldől – derült ki Vladimir Vukcsevicsnek, a háborús bűnösök ügyeiben eljáró különleges ügyész szavaiból. Az ügyész elmondta: Karadzsics boldogan és szabadon sétálgatott a városban.

A háborús bűnökkel vádolt személyekkel foglalkozó különbíróság vizsgálóbírója, aki már kihallgatta Radovan Karadzsicsot, megállapította személyazonosságát, s ismertette vele az ellene felhozott vádakat, már eldöntötte, hogy megvannak a kiadatás feltételei, s megkezdődhet az eljárás.

Ezek után Karadzsics ügyvédje három napon belül óvást nyújthat be, amelyet további három napon belül kell elbírálnia a belgrádi kerületi bíróság fellebbviteli tanácsának. Ennek döntése ellen nincs fellebbezés, és ha elutasítja a keresetet, a kiadatásról szóló konkrét döntést az igazságügyi minisztérium hozza meg – mondta Vladimir Vukcsevics, aki tagadta, hogy Karadzsicsot külföldi titkosszolgálatoktól kapott információk alapján fogták el.

Radovan Karadzsics politikai pályája alig pár évig tartott. Ennyi idő alatt sikerült globális hírhedtségre szert tennie. A világ szemében egyszerre volt Hitler és Mengele, aki legalább százezer honfitársának haláláért felelős.

Az életrajzok szerint a montenegrói Savnikban született 1945-ben. Apja falusi suszter volt, aki a csetnikek (királypárti gerillák) oldalán harcolt. Ezért sok évet töltött börtönben. 15 éves volt, amikor Szarajevóba költözött. Ott végezte el 1972-ben az egyetem orvosi karát, kapott kórházi állást, lett pszichiáterré. Az életrajz fontos eleme, hogy a fiatal orvos két évet töltött a New York-i Columbia Egyetemen. Már pszichiáter volt, amikor első költeményeit közölte, gyerekversei igen sikeresek voltak. Az életrajzírók megjegyzik, hogy a Joszip Broz Tito halála utáni szerb nemzeti elégedetlenség vezéralakja, Dobrica Csoszics ösztönözte: foglalkozzék politikával.

Jugoszlávia szétesésének kezdetén, 1990-ben, a már elismert költő először a helyi Zöld pártban működik, majd megalapítja a boszniai Szerb Demokrata Pártot. Amikor a korábbi jugoszláv köztársaság 1992-ben kikiáltja függetlenségét, Karadzsics is proklamálja a boszniai szerbek kiválását. Az új államnak a palei székhelyű Republika Srpskának ő lesz az elnöke. Megkezdődik a balkáni háborúk legiszonyatosabb fejezete. Aki élt már akkor, nem felejtheti, s akinek nincsenek emlékei, s eljut Szarajevóba, még láthatja a pusztulás nyomait, a kövezeten a vérrózsákat, amelyek a 44 hónapig tartó ostromra emlékeztetnek. És, ha a Bosznia-Hercegovinán keresztül vezető úton hajt az utas az Adriára, láthat háborús nyomokat, elhagyott falvakat, s beszélhet emberekkel, akik máig sem értik, miként lettek a szomszédokból gyilkosok, hogyan erőszakoltak meg húszezer nőt, hogyan irtották ki Srebrenica férfilakosságát. A boszniai háború pszichológiai rejtélyét még egyetlen lélekbúvár sem fejtette meg. Radovan Karadzsicst azért köröztette a hágai törvényszék, azért tűzött ki fejére ötmillió dollárt az amerikai kormány, mert a "ó doktor" mindennek a részese volt. Szlobodan Milosevics nyomására 1995-ben aláírta Daytonban a tűzszüneti megállapodást.

Egy évvel később lemondott az elnökségről, s megkezdődött 12 éves bujkálása. Azóta látták őt montenegrói kolostorokban, a fehéroroszországi Minszkben Lukasenko elnök vendégházában, Boszniában és Belgrádban is. A hágai ügyészek, az ENSZ és NATO katonai felderítői jártak a nyomában, de csak hűlt helyét lelték. Állítólag egész hálózat védte őt, ahogy fő tettestársát Ratko Mladics tábornokot is.