A szakma általában négy csoportba sorolja az egyes szakágakat. Vannak a futószámok (az amerikai "track and field" elnevezés track – pálya – része), azokon belül is a sprintek (100, 200 és 400 méter), a középtávok (800 és 1500), továbbá a hosszútávok (5000 és 10 000), a gátfutás (100, illetve 110 és 400), a váltók (4x100 és 4x400) és az akadályfutás (3000).

Aztán vannak a magyarban ügyességi számokként aposztrofáltak (ezek zajlanak a "field"-en): távolugrás, hármasugrás, magasugrás, rúdugrás, súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés, kalapácsvetés.

Ezek kombinációja a női hétpróba és a férfi tízpróba. Az utcai versenyek nagy része a stadionon kívül zajlik, csupán a befutót tartják az arénában: a maratoni futás, valamint a gyaloglás (10 km a nőknek, 20 és 50 km a férfiaknak).

A sprintszámokban nagyon fontos a rajt. Jelenleg egy rossz start megengedett versenyzőnként, a második után kizárják a vétkest. Az 1,22–1,25 méter széles pályák vonalaira tilos rálépni, vagy a szomszéd pályát érinteni, ez szintén kizárást jelent. Fontos még, hogy itt és a 200 méternél az időeredmények esetleges csúccsá nyilvánítását befolyásolja a szélmérő: ha az két méter/másodpercnél erősebb hátszelet mutat, akkor az elért idő nem hitelesíthető rekordként. Célba érésnél – és ez valamennyi futószámra vonatkozik – kizárólag a felsőtestet figyelik a bírók egy szorosabb befutónál, azaz csak a nyak és a csípő közötti rész számít, a fej, a kar, a láb, a lábfej egyáltalán nem.

A váltószámokban viszont csak a váltóbotot figyelik, annak a pozíciója számít az érvényességnél: a futóknak egy húszméteres területen kell társuk markába nyomni a 28–30 centis botot. 4x100-on minden négyes a saját pályáján fut. Az első futó még a kisorsolt pályán adja át a botot, a második viszont már bevághat a belső körre az első kanyart követően. A továbbiakban aszerint állnak fel a váltáshoz, hogy a pályán lévők milyen sorrendben követték egymást 200 méterrel a váltás előtt – a bírók ez alapján sorolják be a harmadik, illetve a negyedik futókat (belül áll az első, majd kifelé a többiek), és ezen akkor sem lehet alakítani, ha a sorrend módosul a második kétszáz során.

A 800 méteren a futóknak az első kanyar végéig a saját pályájukon kell maradniuk, utána vághatnak be, és folytathatják útjukat a legbelső körön. A 100–800 méteres számokban nyolc versenyző jut a döntőbe, 1500 méteren tizenkettő, 5000-en tizenöt, 10 ezren húsz – ezek már "tömegrajtos események", azaz egy úgynevezett hajlított startvonalról indulnak a versenyzők, de rögtön az elejétől kezdve a belső körön futhatnak. A szabályok szerint elvben tilos a lökdösődés, az ellenfél taszigálása, ettől függetlenül igen kiélezett helyzetekben a "finom könyökmunka" sok értékes másodpercet jelenthet.

N. Sz.