Túl vagyunk az Eb-n. Három hét felejthetetlen, a játék minden szépségét bemutató varázslaton. Sokak számára jó ideig még kitörölhetetlen emlék marad a törökök legyőzhetetlensége, a hollandok és az oroszok szemet kápráztató kombinatív játéka, a német precíz gépezet, no és a spanyolok lenyűgöző zsenialitása. Stadionon belül és kívül egyaránt nagyon magas színvonalú kontinenstornának voltunk szemtanúi. A szerencsésebb néhány millió futballturista a rendező városok szurkolói zónáiban élhette át a minden bizonnyal leírhatatlan és utánozhatatlan hangulatot. A valamivel több mint egymillió boldog jegytulajdonos pedig testközelből szemlélhette a futballszínpad legpompásabb előadásait.

Ukrajnának is megadatott ez a páratlan és talán soha többé vissza nem térő lehetőség. Állampolgárai négy év múlva személyesen megélhetnék azt a varázst, amit most Svájc és Ausztria szerencsés lakosai tapasztalhattak. S hogy miért indokolt a feltételes megfogalmazás? Azért, mert az ország az elmúlt év alatt semmit sem tett a sikeres rendezésért. Michel Platini, az UEFA elnökének vezetésével ma érkezik Kijevbe egy szemlebizottság. Az év elején már felmutattak egy figyelmeztető sárga lapot, most akár a piros színű kártya is következhet.

Elviekben ugyan három testületnek – az államfő által életre hívott Euro-2012 nemzeti ügynökségnek, a kormányfő által felügyelt szakbizottságnak és Szurkisz futball-szövetségének – feladata a teendők koordinálása. A gyakorlatban viszont senki sem tesz semmit, csak egymásra mutogat. Ha ez így megy tovább, a 2004-ben még szövetséges Viktor Juscsenko és Julija Timosenko nem csituló hatalmi harcának oltárán az Eb-t is feláldozzák. Miközben legkésőbb 2010-re állniuk kellene az új stadionoknak, Kijevben és Lembergben ma még azt sem tudják, ki lesz az építtető. Csak a repterek korszerűsítésére 10 milliárd hrivnya kellene, utak építésére, a meglévők rendbetételére még több, s akkor még nem szóltunk a vasúti közlekedés elengedhetetlen modernizálásáról vagy éppen az európai színvonalú szálláshelyek kialakításáról. Nyilvánvaló, az államnak nincs erre pénze, beruházók nélkül képtelenség ezzel megbirkózni. Azt is tudjuk, magántőke csak oda megy, ahol megéri, márpedig a kormány nem siet a beruházóbarát körülmények megteremtésével, sőt, mintha ennek az ellenkezőjén munkálkodna.

1983-ban a baljós árnyak miatt a nemzetközi szövetség elvette Kolumbiától a vb-rendezést. Most ugyanezt az UEFA teheti meg Ukrajnával szemben. Én úgy tudom, Kolumbia azóta sem foglal el megbecsült helyet a gazdasági, infrastrukturális és szociális mutatók terén a világközösségben...

Dunda György