A testszag nagy része a táplálékkal felvett állati fehérjék feldolgozása során keletkezik.

Tovább erősödik a testszag, ha a bélbaktériumok egyensúlya megbomlik (dysbiosis). A fehérjék ekkor rothadási folyamaton mennek keresztül, ez fokozza a szag intenzitását, ami izzadáskor vagy a bélgázokkal válik észrevehetővé. Ha a táplálék sok ként tartalmaz – például a tojás, bab, szója, káposzta –, a szag még intenzívebb lehet.

A párolgás erőteljesebb a hónaljnál, az intim testtájakon. A férfiak szőrösebbek, ezért a testfelületükön élő baktériumok száma is nagyobb. Illatuk fűszeresebb, kesernyésebb, a nőké inkább savanykás, édeskés.

Hogyan enyhíthető a testszag? Étkezéskor csökkentsük az állati fehérjék arányát, alkalmazzunk légzésterápiát, takarítsuk ki a bélrendszert, járjunk rendszeresen szaunába, végezzünk heti 2-3-szor száraz testledörzsölést, vegyünk rendszeresen kellemes, illóolajos lazító fürdőket, ne együnk túl sok édességet, erősen fűszeres dolgokat, csak ritkán kávézzunk, kevés alkoholt igyunk és hagyjuk el a cigarettázást. Tartsunk salaktalanító kúrát.

Óvszerautomaták az iskolákban

A brazil kormány azt tervezi, hogy 400 óvszerautomatát helyeznek ki az ország AIDS-megelőzési programjában részt vevő iskolákban.

Az AIDS elleni harc legnagyobb kihívása a szexuális felvilágosítás és az óvszerhasználat ösztönzése. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a tinédzser lányok 30%-a nem ragaszkodik ahhoz, hogy partnere kondomot használjon az első együttlét alkalmával, mivel megbíznak a fiúkban. A fiúknak ugyanakkor csak 7 százaléka tartózkodik ettől.

Kutatások kimutatták, hogy a 13 és 24 év közötti brazil fiatalok 47 százaléka szexuálisan aktív, de csak 9,7 százalékuk engedheti meg magának, hogy óvszert vásároljon. Az Egészségügyi Minisztérium 2003 óta 10 000 iskolában osztott ki óvszereket a tinédzsereknek. 33 város 135 állami iskolájában végzett felmérés szerint a diákok 89,5 százaléka, a szülőknek pedig 65 százaléka helyesli az automaták elhelyezését.

Halálos betegségek fenyegetnek?

Nemzetközi kutatások szerint a klímaváltozás miatt létrejött extrém mértékű aszály és áradások miatt az amúgy ártalmatlan fertőzések könnyen halálossá válhatnak.

"Az ilyen hirtelen extrém időjárás-változások során az amúgy csak az egyik-másik időszakban aktív fertőzéseket közösen aktiválják, ez pedig nagyon veszélyes lehet" – nyilatkozta Craig Packer, a Minnesota Egyetem munkatársa.

A nagy szén-dioxid kibocsátás miatt létrejött klímaváltozás az amúgy jóindulatú enyhe megbetegedéseket okozó kórokozókat könnyen halálossá változtathatja.