A magyarországi médiában felkapott nagy kérdés: lehet-e, szabad-e munkához kötni a segélyt? Kétségtelen, mindenhol – természetesen Magyarországon is, Ukrajnában is – élnek olyan emberek, akik önhibájukon kívül (!) nem tudják eltartani magukat. Az vitathatatlan, hogy őket valamilyen formában támogatni kell. Ám, legalábbis szerintem, az már vitán felüli, hogy a segélyből élés Magyarországon egyfajta életformává vált. Munkaképes korúak tömegei egyszerűen nem akarnak dolgozni. Nem éri meg nekik. Szociális támogatásból annyi pénzhez jutnak, amennyiből nyugodtan megélnek. Persze hogy kritizálják azt a néhány önkormányzatot, amely megpróbál változtatni a helyzeten, s közmunkához – vagy a gyerekek iskolalátogatásához – köti a segélyek kifizetését. Az ellenzők azt mondják, ez nem megfelelő módszer az efféle életforma felszámolására. Lehet. Azt is mondják: törvénytelen. Ez is elképzelhető.

De akkor milyen a megfelelő módszer? Ha jobbat tudnak, miért hallgatnak? Ha nem, miért kritizálják? Vajon miért nem születtek meg már évekkel ezelőtt azok a jogszabályok, amelyek felszámolták volna ezt a sajátos életformát? Már azt követően – s ez ugyebár nem tegnap volt –, hogy a munka helyébe a támogatás lépett? Hadd dönthesse el az önkormányzat, hogy az érintett valóban rászorul-e a segélyre vagy sem. S legyen joga a kérelmet akár elutasítani is. Lehet, hogy mindez törvénytelen, de ez esetben nem az önkormányzat a "rossz", hanem a szociális támogatási rendszert szabályozó törvény.

Ukrajnát szerintem eddig csak az mentette meg attól a csapdától, amelybe Magyarország beleesett, hogy nem volt pénze. Ha lett volna, ennyi választás után (s hol van még a vége...) politikusainkat ismerve talán magasabb lenne a támogatás mint az átlagfizetés. S – már elnézést, de – a kutya sem dolgozna.

A gyerekek utáni támogatás során például már most sem veszik figyelembe, hogy a szülők megfelelő körülményeket tudnak-e biztosítani az újszülöttnek. Nem számít, hogy az később árvaházba kerül vagy koldulni fog. A gyerek utáni segély sok helyen a "segélyért gyerek" elvet szülte. Van pénz, van gyerek! Nem véletlen, hogy például az egyik ungvári járási településen talán csak az a roma nő nem terhes, akinek már nem lehet gyereke.

Szögezzük le: ez nem kimondottan romakérdés. Hogy e népcsoport tagjai közül sokan érintettek? Bármilyen furcsa, az ingyensegély eltörlése leginkább az ő érdekük, hiszen amíg ebből élnek, addig tudnak beilleszkedni a társadalomba. Nem véletlen, hogy azt a romát, aki becsületesen dolgozik, nem kell (ilyen-olyan drága programokkal) integrálni, mert mindez magától megtörténik.

Tóth Viktor