Ivan Ivanovcsik alpolgármester. 1958. szeptember 30-án született Nagybereznán. Építészmérnöki diplomája van. Tagja az Ukrán Nemzeti Építész Szövetségnek. Hobbija a festészet. Képeit több külföldi és hazai kiállításokon is láthatta a nagyközönség. Ő tervezte Szolyva zászlaját.

Hasznos tudnivalók

A Szolyvai járás Kárpátalja középső részén helyezkedik el, északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással határos.

Területe 673 négyzetkilométer. A járási központ vonaton és autóbusszal is megközelíthető. Távolsága Ungvártól vasúton 88, közúton 70 kilométer.

A járás négy folyója közül a Latorca a legjelentősebb. Legmagasabb hegycsúcsa az 1681 méteres Sztoj.

Szeletnyi történelem

Az egykori Bereg megye területén 1946-ban létrejött járásban folytatott régészeti feltárások során a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amit egy itt megtalált sírhalom is bizonyít. E helyet a szolyvai magyarság obeliszkkel jelölte meg

A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a XIX. században komoly fejlődés volt tapasztalható, vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.

A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.

Népesség

A járás lakosainak száma 54 246. Hetven százalékuk ukrán, a többi orosz, magyar és sváb nemzetiségű.

Város:

Szolyva (Ńâŕë˙âŕ)

A járási központnak 17 700 lakosa van. Úthálózatának teljes hossza 44,7 kilométer. Zöldterülete 659 hektár. A lakosság ellátását 3 piac, 122 kereskedelmi egység szolgálja. A regisztrált gépjárművek száma 2950. A tömegközlekedést 44 autóbusz, illetve iránytaxi biztosítja. Szolyván 519 vállalkozás kínál munkalehetőséget. A vállalkozások közül 115 az idén jött létre. Az egy főre számított átlagkereset meghaladja az 1130 hrivnyát. Lakást négyzetméterenként 3500 hrivnyáért lehet vásárolni. A városban 8 társadalmi szervezet és 23 pártszervezet működik.

Újjáéledt az anyanyelvű oktatás

A járási központban 19 oktatási intézmény működik. 2005 óta magyar iskola is. Hatvan évvel ezelőtt az akkori politikai rendszer áldozatául esett a magyar oktatás. Generációk nőttek fel úgy, hogy csak a szülőktől, nagyszülőktől tanulhatták meg a magyar nyelvű betűvetés, olvasás tudományát. Mindez már a múlté, hiszen óvodája és iskolája is van az itt élő maroknyi magyarnak. Ehhez olyan elszánt és kitartó emberekre volt szükség, mint Putinszki-Gerzsenyi Ibolya és Vass István, akik ott bábáskodtak mindkét intézmény létrehozásánál.

– Mikor bezárt a gyári óvoda, bennem már ott motoszkált a gondolat, hogy létre kellene hozni a magyar csoportot – meséli Putinszki-Gerzsenyi Ibolya óvodavezető. – 1989-ben belevágtam. Nem ment könnyen, mert sok volt a kétkedő, az ellendrukker. Végül az intézmény a Kárpátaljai Református Egyházkerület tulajdonába került, és átadta nekünk használatra. Sok segítséget kaptunk és mind a mai napig kapunk az önkormányzattól, elsősorban Reöthy János polgármestertől. Egy dada és nevelőnő fizetését finanszírozzák. A többi kiadásainkat az egyházkerület fedezi.

Eleinte nehezen formálódtak a szavak, a mondatok, de a gyerekek és a szülők is kitartottak. Jelenleg 25 apróság beszél, énekel magyarul az óvodában. Néhány évvel ezelőtt pedig felmerült az igény a magyar iskolára. Ez még az óvoda beindításánál is nehezebben ment, különféle akadályokon, paragrafusokon kellett átvergődniük, keresztülvinni elképzelésüket. Ám ez is sikerült. 2005-ben már új épületbe költöztek, ahol jelenleg 24 gyerek tanul.

– A kezdetekkor sok ellenlábasunk volt – emlékszik vissza Derceni Irén tanítónő. – Bár megkaptuk az engedélyt, ők mégis abban reménykedtek, hogy hamarosan bezárunk. Szerencsére ez nem így történt, sőt, egyre több ukrán anyanyelvű íratja be hozzánk a gyerekét. Az első osztályba már eddig öt kérvény futott be, és még két szülő jelezte, hogy a napokban eljuttatja hozzánk. Ezek az óvodából most kikerülő gyerekek.

Jelenleg négy fiatal pedagógus – Mitro Henrietta, Derceni Irén, Szamborszki Mária, Szatmári Klára – oktatja a kis nebulókat. Mint mondják, bizony nincs könnyű dolguk, főleg az első osztályosokkal. Ahhoz, hogy elsajátítsák a tananyagot, ukránul is el kell nekik magyarázni.

Gazdaságélénkítő kapcsolatrendszer

Szolyván szó szerint egymásnak adják a kilincset a befektetők. A térség kedvező a turisztikai, üdültetési beruházások számára. Mint Ivan Ivanovcsik, a város alpolgármestere mondja, az üdülőövezet a járásban van ugyan, de az ide települő vállalkozások rendre a járási központban nyitják meg irodáikat.

Szolyva a megye ökológiai szempontból legtisztább városa. Itt a víz- és a légszennyezés a lehető legminimálisabb. S bár ma is sokan járnak el más vidékekre munkát, megélhetést keresni, idehaza egyre inkább a munkaerő hiánya lesz a jellemző.

A város két részből áll. A történelmi negyeddel ugyanis mára egységet képez az egykori, ma is zömmel svábok lakta Újtövisfalva (Drocsino). Ez is a lendületes fejlődést jelzi. Az önkormányzat mindenekelőtt a szociális helyzet javítására helyezi a hangsúlyt. A tanév épp csak befejeződött, de már hozzáláttak a tanintézetek tatarozásához. A közhivatalokat autonóm, energiatakarékos központi fűtéssel szerelik fel, ezzel is csökkentve a kiadásokat és a légszennyezést.

Az ide látogatóknak van mit megmutatni. Szolyvának több európai országban van testvérvárosa. Az önkormányzat álláspontja szerint ugyanis, vélekedik az alpolgármester, a fejlődés legjárhatóbb útja a baráti kapcsolatok ápolása. A németországi Gera vezetői például az Interneten fedezték fel a kis kárpátaljai várost. Megkeresték a szolyvaiakat és mára szép jövővel kecsegtető barátság bontakozott ki a két település között.

De van testvértelepülése Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és persze Magyarországon is. Legutóbb lengyelországi barátaik hívták meg őket. Polaniec városban egy nemzetközi ifjúsági sportünnepélyen vettek részt nagy sikerrel.

A kapcsolattartást csak részben zavarja a vízumrendszer, mondja Ivan Ivanovcsik. A közvetlen szomszédokhoz például kishatárátlépővel is el tudnak jutni. Szeptemberben viszont a szolyvaiak invitálják magukhoz a külföldi barátokat. A város napjára már elkezdték a felkészülést.

"Szolyva jó ásványvizeiről nevezetes nagyközség – írta annak idején vidékünk ismert történetkutatója, Lehoczky Tivadar –, ahol a földművelésügyi minisztérium kirendeltsége és az uradalmi erdőbérlők ipari üzemeket létesítettek. A szolyvai savanyúvízforrásoknál Lengyelországból jövet II. Rákóczi Ferenc is megfordult. A környék iparosodása mindenekelőtt a Schönborn család nevéhez fűződik. Az ő idejükben német telepesek és mesteremberek kerültek a környékre, akik vegyi gyárat és fűrésztelepet létesítettek". Ebből nőtte ki magát később a Szolyvai Favegyikombinát, amely a szovjet érában országos hírnévre tett szert. Mára azonban túlnőtte az idő.

A Szolyvai járás iparában az utóbbi években alakult élelmiszeripari kft.-k és magánvállalatok viszik a prímet. Közülük elsősorban a Forschner Ukraine, a Grifskand, a Ploszkivszki (Dombosteleki) ásványvíz-palackozó üzem, az Aqua Polena, a Magit-Aqua és a Margit Kft.-k, valamint a Glóbus és az Alex közös vállalat emelkedik ki. Ezek az idei év eddig eltelt hónapjainak tervfeladatait túlteljesítve több mint nyolcvanmillió hrivnya értékű terméket állítottak elő. Többek között több mint hatmillió palack ásványvíz került az ország, illetve a környező államok üzleteinek polcaira.

A járás mezőgazdasága a viszonylag kedvezőtlen természeti adottságok miatt némiképp háttérbe szorul az állattenyésztéshez képest. Az utóbbi ágazat eredményei viszont számottevőek. A járási közigazgatás adatai szerint gyors ütemben növekszik az állatállomány és az állati eredetű élelmiszeripari termékek előállítása. A járás jelenleg több mint hat és fél ezer szarvasmarhát, közel tízezer sertést, négyezerötszáz juhot és kecskét, valamint nyolcvanezer baromfit számlál. Az idén összesen nyolcszázezer liter tejet, hétszázhúsz tonna húst és több mint három és fél millió darab tojást szolgáltattak a megyének.

A magyarság zarándokhelye

A Sztalinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkja immáron a világ magyarságának zarándokhelye. Itt hajthatunk fejet mindazok emléke előtt, akiket elpusztított a vörös terror. Az 1989. november 24-i alapkőletétel után 2004 novemberére, az elhurcolások hatvanadik évfordulójára elkészültek azok a márványtáblák, amelyekre a sztalini lágerekben elpusztult ártatlan áldozat nevét településenként írták fel. Két évre rá összeállították azt a listát is, amelyen a Csonkaberegből elhurcoltakat tüntették fel, akik a gyűjtőtáborokban lelték halálukat. Így újabb ezerkétszáz áldozat neve került a siratófalra. Idén ökumenikus kápolna építését kezdték meg az emlékpark területén.