Egy amerikai kutatás igazolta, hogy a megrázó, traumatikus élményeiket könnyen, szorongásmentesen feldolgozó embereknek fejlettebb egy adott agykéregterülete.

A Massachusetts General Hospital pszichiáterei 14 egészséges önkéntes bevonásával végeztek vizsgálatot. Az alanyoknak digitális képeket mutattak, melyek berendezett szobákat ábrázoltak. Amikor a fotókon színes lámpák gyúltak fel, az önkéntesek áramütést kaptak, aminek mértéke saját korábbi megítélésük szerint "nagyon kellemetlen volt, de nem fájdalmas". A kísérlet e félelem-kondicionáló részében mérték a bőr nyirkosságának mértékét és a lecsöppenő verejték mennyiségét. Észrevették, hogy akik kevésbé verejtékeztek, agyuk szerkezetében is eltértek azoktól, akik jobban szorongtak. A kevésbé feszengők agyának elülső részén az úgynevezett ventrális-mediális prefrontalis kéregterület (vmPFC) kifejezetten vastagabb volt, mint izgulósabb társaik esetében.

A vizsgálatot végzők szerint ez az ismeret a későbbiekben felhasználható lehet a nagy lélekjelenlétet igénylő szakmák felvételi szűrésében. Így például a hivatásos katonák, tűzoltók, rendőrök stb. előzetes válogatása során előnyben részesülhetnének a vastagabb vmPFC-vel rendelkezők, míg az alkatilag kimutathatóan szorongóbbaknak felkínálhatnának valamilyen kevésbé stresszes munkakört.

Kismamák, óvatosan a mobillal!

A mobilozás károsítja a magzatot. Az Egyesült Királyság területén 13 ezer újszülött és kisgyermek egészségi állapotának ellenőrzése során elemezték a kismamák terhesség előtti, alatti és utáni mobilhasználati szokásait.

Kiderült, hogy a terhességük alatt naponta legalább háromszor, és fél-fél óránál tovább mobilozó anyák 0-4 éves korú gyermekeinek 54 százalékánál előfordult valamilyen rendellenesség. Minden második apróságnál kimutatható toleranciahiány, 35 százalékuknál hiperaktivitás, 24 százalékuknál pedig beilleszkedési nehézségek. A legalább másfél évet már megélt kicsik intelligencia-hányadosát jellemzően alacsonyabbnak találták, mint a nem mobilozó, nem ivó, nem dohányzó anyák gyermekeiét.

Hiperaktivitás élelmiszeradalékoktól?

Egy közelmúltban végzett ausztrál vizsgálatban megállapították, hogy egészséges gyermekek hiperaktívak lettek, és rövidebb ideig tudtak összpontosítani, ha sok színezéket és nátrium-benzoát tartósítót tartalmazó élelmiszert fogyasztottak.

A kutatást végző professzor elmondta, hogy leggyakrabban gyógyszerekkel kezelik a hiperaktivitást, de alkalmaznak család- és viselkedésterápiát is. Kemp professzor szerint, noha több vizsgálat mutatja, hogy az étrend módosítása hasznosabb, mint a viselkedésterápia, előbbit ennek ellenére nemigen alkalmazzák, legfeljebb alternatív megoldásként.