A rovat mai vendége Pénzes Elemér, a salánki Mital-UA Kft. igazgatója.

– A barátai nem szokták ugratni a vezetékneve okán?

– Dehogynem! Baráti körben gyakran szóba kerül, hogy könnyű nekem, hiszen "pénzes" vagyok, de erre csak azt szoktam mondani, hogy a borzsai halak még pénzesebbek, aztán még sincs betétjük a nagyszőlősi bankokban.

– Mindig ilyen tréfás kedvű?

– Alapvetően jó kedélyű vagyok, hiszen némi humor sokszor a legjobb gyógyszer a gondokra.

– Ezt úgy mondja, mintha most is ezernyi gond nyomná a vállát?

– Ezernyi gondom azért nincs, de amióta megszületett a Mital-UA, megtanultam, hogy mit is jelent az ukrán bürokrácia. Tudja, a Kinder-tojásokba rakott meglepetés játékfigurákat festjük, és hogy ezeknek a filléres játékoknak az előállításához hány féle engedély, bizonylat meg egyéb papiros kell, az több mint megdöbbentő.

– No, azért a hivatali eljárások terén biztos volt tapasztalata, hiszen nyolc évig Salánk polgármestere volt...

– Szó, ami szó, egy polgármester élete sem fenékig tejföl, de ha valaki megpróbál valami olyat gyártani, amit Ukrajnában a szabványügyi hivatalok sem ismernek – márpedig nálunk amire nincs szabvány, az nem létezik –, az "vasbocskort" köthet és még azt is tönkrenyűvi, mire minden irományt és stemplit beszerez. Ehhez képest kész megkönnyebbülés, mikor végre már csak a termelésre kell koncentrálni. Mire tavaly végre leszállítottuk olasz megrendelőinknek az első szállítmányt, szinte örültem neki, hogy a hajzatom javarészt hűtlen lett a koponyámhoz, mert biztos beleőszültem volna a hercehurcákba.

– Ha jól tudom, ön korábban tv-műszerészként kereste kenyerét, ezért valószínűleg jó a műszaki érzéke...

– Ami azt illeti, valaha tényleg rádiótechnikai szerelőként kerestem a kenyerem, de ma már egy kenyérpirítót sem tudnék megreparálni. Azt viszont tudom, hogy hol "gyógyítják" a betegeskedő háztartási gépeket, és ez nekem éppen elég. Nem vagyok híve a házi mesterkedésnek, mert hosszú távon sokkal okosabb és olcsóbb szakember segítségét igénybe venni.

– Ha nem a vállalat ügyeit intézi, mivel szokta agyoncsapni a szabad idejét?

– Fakanállal! Még polgármesterségem idején alakult úgy, hogy belecsöppentünk az olyan nagyszabású magyarországi fesztiválokba, mint a Napkori Böllérverseny vagy a Milotai Diófesztivál. Ezeken a rendezvényeken rendszeresen szép eredményeket értek el a salánki szakácsok és szakácsnők, akik mellett sokáig én voltam a kukta. Jeles konyhatündéreink ezeken a főzőversenyeken addig-addig pucoltatták velem a krumplit, míg én is ellestem a trükkjeiket és beletanultam a szakácskodásba. Ma már a legjobb szórakozásnak tartom, ha családi körben főzőcskézhetek valahol a Borzsa partján.

– Mit csinálna másképp, ha ma is a polgármesteri széket koptatná?

– Az igazat megvallva semmin nem változtatnék. Amilyen a múltunk, olyannak kell elfogadnunk és energiáinkat a jelennek kell szentelnünk.

– Az üzlet mellett miről szól ma az élete?

– Hát az apró "pénzecskékről", hiszen két csodálatos fiúunoka nagyapjaként igazán büszke lehetek a legifjabb Pénzesekre.

– Ad a hiedelmekre?

– Tapasztalatom szerint a kárpátaljai falvakban még ma is sokan babonásak, de büszkén vallom: én nem tartom magam annak. Mit ne mondjak, ha üzletemberként az eszem és a tapasztalatom azt sugallja, hogy egy előnyös szerződés van előttem, én bizony péntek 13-án is úgy aláírom a dokumentumot, hogy füstölni fog a papír. Az már más kérdés, hogy amennyiben esetleg mégsem lesz olyan szép a bolt, mint amilyennek ígérkezett, akkor nem a baljós előjeleket, hanem magamat okolom.

– Egy lakatlan szigetre mit vinne magával?

– Szívem szerint életszemléletemet, melyet legjobban talán egy régi Lokomotiv GT dal fogalmaz meg: "Nem adom fel, míg mozog egy kerék". Aztán vinném magammal a józan paraszti eszemet is, hiszen manapság talán még egy lakatlan szigeten sem teremhet sok babér – banánról már nem is beszélve – higgadt és reális tervezés nélkül.

Matúz István

Kedvencek:

Étel: szaggatott nokedli párolt füstölt sonkával és tejfölös mártással

Ital: rigai balzsam

Virág: vörös szegfű

Zene: régi mulatós nóták

Állat: németjuhász

Erényének tartott tulajdonsága: alapvetően segítőkész

Negatív vonása: lobbanékony