Amerikai kutatók felderítették azokat a genetikai elváltozásokat, melyek a dohányzás során tüdőrákot okoznak.

Kimutatták, hogy a cigarettafüst lelassítja bizonyos fehérje termelődését a tüdősejtekben. Ez a fehérje kulcsszerepet játszik a DNS-t ért károsodások kijavításában, és önmaguk megsemmisítésére ösztönzi a hibás sejteket, még mielőtt azok elrákosodhatnának. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a sejtek, amelyek igen nagy mennyiségben tartalmaznak FANCD2-t, ellenállók a füst mérgező hatásaival szemben, ami arra utal, hogy a megoldás kulcsa éppen ebben a fehérjében rejlik. A dohányzás a rák legfőbb oka, minden 10 tüdőrákos esetből 9-et erre lehet visszavezetni. Soha nem késő azonban abbahagyni, öt füstmentes év után a szívroham kockázata a felére esik vissza, tízéves dohányzásmentes időszak után pedig a tüdőrák kockázata is hasonlóképpen feleződik.

Sztárok hadüzenete

Dohányzás elleni kiáltványt tettek közzé az ukrán sportélet, szórakoztatóipar és kultúra csillagai.

A sztárok, köztük Jana Klocskova úszónő, többszörös olimpiai bajnok, Osztap Sztupka filmszínész, Olga Szumszka televíziós személyiség a manifesztum aláírása után bejelentették, hogy "hadat üzennek a dohányzásnak". Felszólították a dohányzó és nemdohányzó ukránokat, hogy csatlakozzanak a dohányzás elleni világnap alkalmából meghirdetett akciójukhoz. A füstölés elleni küzdelem első lépéseként a manifesztum aláírói nyolc, különböző cigarettamárkákat jelképező nagy dobozt taszítottak le a Kijev központjában lévő, a rendezvénynek helyet adó Ukrán Ház lépcsőjéről. Ezt követően a dohányzás káros hatásait közérthető formában ecsetelő könyvecskéket osztogattak a járókelőknek önkéntes segítők bevonásával.

Ukrajnában a felnőtt lakosság 60 százaléka, közte a nők 12 százaléka dohányzik. Ráadásul az utóbbi néhány évben megháromszorozódott a dohányzó nők száma. Az ukrán lakosság évente 10 milliárd hrivnyát – a GDP 1,2 százaléka – költ dohányárukra.

Halálos jólét

Néhány évtized múlva minden harmadik ember rák, szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint közlekedési balesetek következtében hal meg.

Az emelkedő életszínvonal és a jólét bizony halálos: napjainkban a fertőző betegségek helyett már a krónikus betegségek, például a stroke, valamint szív-ás érrendszeri megbetegedések okozzák a legtöbb halálesetet – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb haláloki listájából.