|
Magad uram...
Lakótelepi lakásom fürdőszobájában az eltört csapból közel egy hétig dőlt a víz. Ennyi időmbe került, míg végre találtam valakit, aki hajlandó volt megjavítani. Magánügy, mondhatná most bárki, de higgyék el, nagyon is közügy. Sanyi bácsi, a nyolcvanas éveihez közeledő vízvezeték-szerelő mentegetőzve magyarázta, annyi a munkája, olyan sok helyre hívják, hogy nem győzi. Mert a szakmájában fiatalokat már nemigen találni. Ugyan ki akar ma "szantyehnyik" lenni, koszos, olykor büdös munkát végezni? Ugyanez sok más mesterségről is elmondható...
Pályaválasztási szaktanácsadóval egybekötött bemutatót szervez az ungvári foglalkoztatási központ. Az idei végzősök pillanthatnak bele a továbbtanulási esélyekbe. Illetve a megyeszékhely iparvállalatai kínálnak munkalehetőségeket. Ismerősömmel mi is ott bóklászunk a fiatalok között. Találgatjuk, melyik szakma iránt van a legnagyobb érdeklődés. Tavaly a fodrász, a pincér és a varrónő volt a sláger. Mint kiderült: idén inkább a külföldi multicégek kínálta állást részesítik előnyben.
Az 5. Sz. Gépgyártó Szakiskola tablója előtt senkit nem látni. Pedig náluk olyan keresett szakmákat oktatnak, mint a gázhegesztő, a villany- és a vízvezeték-szerelő, lakatos, cipész stb. Csakhogy úgy tűnik, ez mostanság nem sok ifjú embert érdekel. Persze, hogy egy hétig szökőkúttá válik az ember lakása, ha nincs mesterember, aki megjavítsa, zsörtölődöm magamban...
A börzén a Turbogaz iparvállalat standja előtt álló menedzser igencsak kecsegtető ajánlatról számol be. A szakképzett gázhegesztők másfél ezer hrivnyás fizetéséről beszél. Ennyit a Jabilnál is megkeresek, és fehér köpenyben tiszta munkát végzek, fanyalog mellettünk az egyik tizenéves. Ilyen mentalitás mellett persze, hogy lassan nem lesz hol a ruhát meg- vagy átvarratni, a cipőt megtalpaltatni, az óránkat megreparáltatni vagy... a napokig csöpögő csapot megjavíttatni. Az egykoron jó hírnévnek örvendő ungvári szolgáltatóház is profilt váltott. Már itt sem találunk szakembert.
Ne gondoljuk, hogy csak a városokban okoz gondot a szakképzett mesterek hiánya. Magyar falvainkban talán egy kézen is meg lehetne számolni, hány szolgáltató központ működik. Pedig biztosan lenne rá igény. Hajat vágatni, ruhát varratni vagy a cipő sarkát megjavíttatni minden családban szükséges. Így marad a magad uram, ha szolgád, pontosabban mestered nincsen.
A jó szakik kiöregednek, az ifjúság pedig gyorsan akar nagy pénzt keresni, mondja az idős szerelő, míg néhány perc alatt sikeresen megoldja a csapproblémámat. Volt olyan időszak, meditál tovább, amikor a legtöbb fiatal a diplomára hajtott, de ma már ez sem garantál jól fizető állást. Elszomorító adat az is, teszem hozzá, hogy az ukrán felnőtt lakosság hatvan százaléka külföldön keresi meg a mindennapi kenyérre valót. A szakképzettek és szakképzetlenek Magyarországon, Szlovákiában, Portugáliában és Csehországban építenek, felszolgálnak, varrnak és... javítják a vízcsapot. Az itthon maradottak nagy bosszúságára...
Fedák Anita
|