|
Szak-Tár
Miért lágy héjú a tojás?
A helytelenül kialakított tojófészek, a hiányos mészadagolás következtében keletkezett lágy héjú, törékeny tojások, de a háziasszony figyelmetlensége is oka lehet a tyúkok rossz szokásának, a tojásevés kialakulásának.
Előfordul ugyanis, hogy a lágy héjú vagy az elhasznált tojás héját odavetik a tyúkoknak. Az állatok hamar rákapnak a héjra, s később már feltörik az ép tojásokat is, tetemes kárt okozva ezzel. Akkor járunk el helyesen, ha a héjakat csak megszárítva, porrá törve, takarmányhoz keverve adjuk. A fészket pedig úgy kell kialakítani, hogy egyszerre csak egy tyúk birtokolhassa, két állat "veszekedése" ne vezessen a tojás összetöréséhez.
A gyümölcshullásról
A természetes gyümölcshullás, a fák önvédelme a túlságosan nagy terhelés ellen.
A cseresznye- és meggyfákat a cseresznyelégy rajzása miatt fokozottan védeni kell. A gyümölcs kukacosodását, amelyet a kártevő lárvái, a nyüvek idéznek elő, a várakozási idő figyelembevételével végrehajtott, rendszeres permetezéssel meg tudjuk akadályozni.
Gombák a körtefán
Egyik legrégebbi gyümölcsünk a körte. A vadkörtefák termését már a honfoglaló magyarok is gyűjtötték. Középkori írásos emlékeinkben, akárcsak az almák esetében, körteneveket is találunk.
A körtefa melegigényesebb, mint az almafa, ezért a hideg északi szelektől védett, enyhe lejtőkön fejlődik a legjobban, ahol a téli fagyok sem okoznak kárt benne. Sok vizet igényel, azokon a területeken terem a legjobban, ahol évente legalább 700800 milliméter csapadék hullik. A könnyen melegedő, középkötött vagy homokos vályogtalajokon érzi jól magát, de a tápanyagban gazdag barna homoktalajon is jól tenyészik. Meszes vagy erősen kötött talajokon gyengén fejlődik, gyümölcse is erősen kövecsessé válik. A körtefajták gyakorlatilag önmeddők, ami azt jelenti, idegen virágporra szorulnak. Szaporítására alapvetően kétféle alanyt használtak, a vadkörtét és a birset.
Gombabetegségei közül legjelentősebb a varasodás és a monília. Kártevői közül a pajzstetveket, a levéltetveket, a recés körtepoloskát, a hajtástörő eszelényt, a poloskaszagú körtedarazsat, a körtemolyt és az almamolyt kell megemlíteni.
|