Reklám nélkül már nehéz lenne elképzelni az életünket. Velük kelünk, velük fekszünk, a tévés hirdetések etetnek, itatnak, öltöztetnek, gyógyítanak bennünket. De míg egy felnőtt szelektálni tud a hihető és kevésbé hiteles hirdetések között, a gyerekek naivitásuknál és hiszékenységüknél fogva feltétel nélkül beugranak valamennyi szlogennek. A gond "csak" az, hogy az élénk, mesefigurákkal illusztrált bejátszások szinte kivétel nélkül olyan nekik szánt élelmiszereket tukmálnak rájuk, melyekben túl sok a kalória, a cukor, a só, vagyis ártalmasak az egészségükre. Külföldön "junk"-nak, azaz hulladéknak nevezik ezeket az egészségtelen élelmiszereket.

"Pisti rágógumit rág, Robi meg az új csupacsupszot. Pisti rágógumija egy idő után ízetlen lesz, de Robi még mindig élvezi a csupacsupsz hosszan tartó ízét" – állítja az egyik bejátszás. Hogy miért vegyen valaki nyalókát, ha csak rágózni akar és ha olyan intenzíven rágja mint egy rágógumit, akkor hogy tarthatna az tovább. Talán olvadásgátlót tartalmaz? És azt leellenőrizte valaki, hogy a benne lévő keményítő, ízfokozó, tartósítószer és egyéb kémiai vegyület vajon milyen hatással van a gyerekek emésztőrendszerére?

A fogyasztók országos szövetsége bevizsgáltatta a csokis és a cukormázas kukoricapelyhet. Kiderült, hogy a megengedettnél jóval több cukor van bennük. Egyiknek 35, másiknak 38 százalékos volt a cukortartalma, ami 7–8-szorosa az egészségesnek véltnél. Az angol szabványügyi élelmiszer- felügyelőség szerint, melynek előírásaira a fogyasztóvédők támaszkodnak, száz gramm termékben mindössze 5, maximum 15 gramm cukor engedélyezett. Amiben ennél több van, az már káros. Csak saccolhatunk, vajon a különféle chipsekben, csokikban, töltött ostyákban, pudingokban, joghurtokban, felfújtakban, üdítőkben, müzlikben, melyeknek hasznosságáról győzködnek a reklámok, valójában milyen mértékben találhatók zsírok, só vagy cukor.

Miután az Egészségügyi Világszervezet riadót fújt a kiskorúak növekvő elhízása láttán, a fogyasztóvédők harcba szálltak az összes magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszer televíziós népszerűsítése ellen. Az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoport által kidolgozott kódrendszer szerint reggel 6 és 9 óra között minden elektronikus médiában tilos ezek reklámja. A nemzetközi kampány tavaly kezdődött, amikor is betiltották e termékek népszerűsítését a 7–9 éveseknek szánt műsorokban. Ez év decemberéig pedig teljesen ki kell iktatniuk a gyermekcsatornáknak ezeket a reklámokat. A szabályozás természetesen nem kedvez a kereskedelmi érdekeknek, ezért máris számos kritika éri. Becslések szerint a földi sugárzású tévécsatornák reklámbevételei a tiltás következtében egy-, a műholdasak kilenc-, a kiskorúakra szakosodott kereskedelmi tévék tizenöt százalékos veszteséggel számolnak.

Az ukrajnai médiában egyelőre még csak az előjelei sem mutatkoznak a kampánynak. Úgy tűnik, a tévétársaságok pénzügyi jóléte itt egyelőre fontosabb, mint a gyermekek egészsége. Arról nem beszélve, hogy az élelmiszerárak utóbbi időben tapasztalt rohamos iramú drágulása mellett örülhetünk, ha egyáltalán jut mit a tejbe aprítanunk. Még ha az mérgező is.

Magyar Tímea