Szokatlan és meglepő hírre lettem figyelmes: Új-Zélandon ezután az SMS-nyelvezetet is elfogadják az iskolában – így döntött az oktatásügyi hatóság. Aki dolgozatában Hamlet híres monológját akarja idézni, leírhatja az SMS-nyelvén is: 2b or nt 2b. Ez leírva helyesen így nézne ki: two b or not two b, de kiejtve azonosan hangzik az eredetivel: To be, or not to be – Lenni, vagy nem lenni.

A változatos csengőhangok, színes előlapok kavalkádjában sokszor elterelődik a figyelem a telefonhasználat valódi céljáról, az információátadásról. Vajon hogyan hatott a mobiltelefon megjelenése és elterjedése a nyelvhasználatra? A kérdésre sokan, sokfelé keresik a választ. A hagyományos SMS-írás tizenkét éve kezdődött. A rövidített, egyszerűsített és néha nagyon szellemes írásmódok időközben szinte minden nyelvben kialakultak, hogy könnyítsék és gyorsítsák a szöveges üzenetek, SMS-ek írását. Manapság a legjellemzőbb nyelvi formák a betűkihagyás, a betűk számokkal való helyettesítése és a rövidítés: sztem 7re ott vok, jó8. A cél az információ olyan, minimális terjedelmű megfogalmazása, ami még nem megy az érthetőség kárára.

Dr. Balázs Géza nyelvész szerint ebben nincs semmi rossz, ő úgy gondolja, a fiatalok egyfajta külön nyelvet hoztak létre saját szókészlettel és nyelvtannal. Ennek segítségével tulajdonképpen visszatérünk a nyelvi gyökerekhez, vagyis a szótagírás és képírás keveréke jelenik meg, utóbbi például a különféle hangulatokat kifejező smileykkal. Kérdés csak az, mennyire károsíthatja ez a hagyományos nyelvet...

A mobilhasználat írásos funkciója, így az SMS-ezés többek szerint az írásbeliség trónfosztását jelenti. Mind a terjedelem, mind az anyagi korlátok a hosszadalmas, cirkalmas megfogalmazás ellen hatnak. Megfigyelhető, hogy a legtöbben ugyanazokat a szavakat használják, vagyis a szókincs bizonyos mértékű visszafejlődését látjuk. Az angol betűtípus használata, a magyar ékezetek szándékos, majd észrevétlen elhagyása a helyesírásra is káros hatással lehet.

Ezt megfejelendő a Spanyol Királyi Nyelvészeti Akadémia gondozásában adják majd ki a világ első SMS-szótárát. A kiadvány a szöveges üzenetekben alkalmazott rövidítéseket és divatos kifejezéseket gyűjti össze. A nyelvészek jelentős része persze nem ért egyet az ötlettel, mivel az SMS-ekben használt nyelvezet közel sem a helyesírás szigorú szabályain alapszik. Spanyolországban már működik egy hasonló online szótár, amelyik a szöveges üzenetekben előforduló gyakori rövidítéseket tartalmazza. Hasonló kezdeményezés magyar nyelven is napvilágot láthat.

Ezzel kapcsolatban kíváncsiak voltunk Kata (19 éves diák) véleményére. Nos, elmondta, SMS íráskor mindig ezeket a rövidítéseket használja. Így sokkal több minden fér a maximum 160 karakterbe. Ám nem csak szavakat rövidít, hanem a különböző hangulatjeleket, melyeknek szintúgy megvan a jelentésük. Például, ha azt akarom kifejezni az üzenetben, hogy valami vidám, vicces, vagy csak egyszerűen jó a kedvünk, akkor a kettőspont után zárójelet teszünk, ami úgy néz ki, mint egy nevető arc.

Én idegbajt kapok, ha valaki vok, tom és hasonlókat ír egy szövegben – mondja Péter (20). Hozzáteszi, ráadásul már beszélt nyelvben is hallott ehhez hasonlókat. Ha valaki így írna nekem levelet, vagy így beszélne velem, az lenne az utolsó kommunikációnk.

Szabó Sándor